Hogyan fektessük be a pénzünket?

Ma már sokan ismerik a fent leírt összefüggést, ami a befektetési alapok prospektusainak és a kezdő pénzügyi tanácsadók állandó repertoárjába tartozik. Hozzá szokták még tenni, hogy a részvények kockázatát úgy lehet csökkenteni, ha hosszabb távon gondolkodunk. Míg a kötvények esetében 3, a részvényeknél mintegy 5 évet ajánlanak. Eszerint akinek legalább öt évig nincs szüksége megtakarításaira, részvényalapokba kell tennie pénzét. A tájékoztatók mindig a történeti teljesítményre hivatkoznak, ötven-száz évre, néha még többre is. Ilyen időtávban, az inflációt is beszámítva, részvényekkel valóban nagyobb nyereséget lehet elérni. Szlovákiában szintén választhatunk e két lehetőség közül, így meg lehet vizsgálni, érvényes-e ez a tétel itt és most.

A jobb szemléltetés kedvéért válasszunk egy példát. Legyen ez a Tatra Asset Management alapkezelő társaság, amely már 1998 óta van jelen a piacon, részvény- és kötvényalapokat egyaránt kínálva. Ez a társaság – bár önkényesen választottuk – mégis reprezentatívnak mondható, hiszen 2006. december 29-én a piac 29%-át birtokolta. Szlovák kötvényalapja a legnagyobb Szlovákiában, a 6,5 milliárd korona több mint 30%-a az összes ilyen alapban kezelt megtakarításnak. Európai és amerikai részvényalapjában az összesen kezelt 5,1 milliárd korona külön-külön is piacvezető, együtt pedig a piac több mint 42%-át teszik ki.

A társaságnak honlapján könnyen össze lehet hasonlítani a több nyíltvégű befektetési alap hozamát. Nézzük most ezt meg öt évre visszamenőleg. A grafikonokból kitűnik, a szlovák államkötvényalap, és a dollárban kifejezett amerikai részvények alapja szinte azonos eredményt mutat. Ha figyelembe vesszük a devizamozgásokat, teljesen más képet látunk, a korona erősödése és a dollár gyengülése miatt koronában kifejezve körülbelül 27%-ot vesztettünk! Sőt még ez sem a végső szám, hiszen az inflációt nem mutatja, ami még további 15%-ot hozzátesz a veszteséghez! A világhálón megtalálható valamennyi, Szlovákiában működő alapkezelő társaság, és az ott látható grafikonok azt bizonyítják, hogy máshol sincs igazán nagy különbség a kötvény- és a részvényalapok teljesítménye között. Ha a dollárban vagy az euróban ábrázolt impozáns részvénygörbéket korona alapra számítjuk át, egész más eredményt kapunk. Mivel lehet magyarázni ezt a jelenséget? Mikor hasonló összehasonlításról van szó, egyazon nemzetgazdaság azonos pénznemben mért sok-sok évtizedes történetét vetik össze. Az Egyesült Államokban valóban van egy olyan mérvadó száz év, amikor ez a két befektetési mód együtt élt. Szlovákia esetében teljesen különböző gazdaságok részvény- és kötvényteljesítményét vetik össze. Ilyen ellentétre még a környező országokban sincs szükség, ahol van működő likvid tőzsde.

Milyen tapasztalatot lehet leszűrni mindebből? Igaz, hogy a részvényalapok hosszabb távon jobban teljesítenek, mint a köt-vényalapok, de ez a különbség normális esetben igazán csak valóban hosszú időszakra, 10 vagy annál több évre érvényes. A közeljövőben valutakockázatra az euróövezethez való csatlakozás miatt már nem kell számítani, ami lerövidíti a megtérülési időt. Az elmondottak alapján kiknek ajánlhatók a részvényalapok? A tényleg hosszú távra gondolkodóknak, például, ha nyugdíjas éveinkre takarékoskodunk. Ha gyermekünk születik és felnőtt korára szeretnék neki valamit félretenni, akkor is a részvények ajánlhatók.