Gazdagabb az idei szőlőtermés

A gazdák szerint azonban valamivel több csapadék eshetett volna az érési időszak folyamán.

A tavalyi, igencsak gyatra esztendőt a szőlészek számára most egy jóval eredményesebb követi. A 2010-es évet a gazdák minél hamarabb szeretnék elfelejteni, hiszen tavaly a szőlészetek nagy részében beteg és savanyú volt a termés, sőt, több helyütt teljesen elrothadt a szőlő. Ennek ellenére a gyengébb minőségű terményért a gazdák több pénzt kaptak, mint a 2009-es terméshozamokért, amikor a borüzemeknek első osztályú alapanyagot szállítottak. Felettébb érdekes áralakulás ez, vélik a gazdák, hozzáfűzve, ebből is látni, hogy igencsak nehéz előre számolgatni, és tervezgetni a következő évet az éppen esedékes év szőlőtermése, valamint a bor alapjának a minősége alapján. Az elmúlt két évben is lényegében olyan helyzet állt elő, hogy nem éppen az éves megtermett mennyiségtől és a minőségtől függött a szőlő felvásárlási árának alakulása.

Alacsonyabb felvásárlási árak

Az idei júniusi és augusztusi hőségeknek is köszönhetően korábban értek be a fürtök, így a szüreti idény vagy két-három héttel hamarabb kezdődhetett, mint egy ével korábban. Fülöp Péter magyarbéli szőlőgazda lapunknak elmondta, hogy a szőlőtermés szempontjából az oly gyakran emlegetett 2009-es rekordévnél is jobb lehet az idei. „2009-ben valóban csodálatos volt a termés, de akkor gondok akadtak a szőlő savtartalmával, mivel ez viszonylag gyors ütemben csökkent. Idén ezen a téren is kedvezőbbek a mutatók, s az átlagos, 20-21 fokos cukortartalom mellett megfelelő szintű a szőlő savtartalma is. Mindez azt jelenti, hogy a termés tovább a tőkén maradhat. Persze, ha nem érkeznek meg a seregélyhadak” – sorolja a magyarbéli gazda. Három hektáron termesztett szőlőjében idén mintegy 20-25 tonnányi nedvdús, édes termésre számít, amelyhez további tonnákat vásárol fel a borkészítéshez. Amíg az elmúlt évben 65-70 centért vette a fehérborszőlő kilogrammját, idén már 40-45 centért is kapott jó minőségű borszőlőt. „A mi szőlőseinkben az elmúlt évihez képest mintegy négyszer-ötször nagyobb termést gyűjthetünk be, aminek természetesen módfelett örülünk. A Zöld veltelínivel, a Fehér burgundival, valamint a Müller Thurgauval kezdtük a szüretet, majd folyamatosan jönnek a további fajták. Eddig átlagban megvolt a 20 fokos cukortartalom. Tavaly főleg a peronoszpóra, a lisztharmat, a rothadás jellemezte a szlovákiai szőlészeteket, most viszont a gyönyörű, egészséges fürtök” – mondja Fülöp Péter.

Gondot okoznak a seregélyek

Jelentős problémákat okoznak azonban a gazdáknak a seregélyek, amelyek Szlovákiában védett madárfajnak számítanak. „A seregély mára igencsak elszaporodott az országban. Bizonyos állományszámig természetesen jómagam is helyesnek tartom a védettséget, mostanság azonban rengeteg van belőle, aminek mi, szőlőgazdák egyáltalán nem örülünk. Szerintem mindenképpen követni kellene ezen a téren a csehországi és a morvaországi példát, ott a szóban forgó madárfaj túlzott elterjedése láttán és tudatában engedélyezték a seregélyre való vadászatot. Mondom mindezt annak ellenére, hogy magam is a természet nagy rajongója vagyok, kedvelem a védett madarakat és állatfajokat, az erdők és a mezők csodálatos növényvilágát. A seregélyek esetében azonban már mindenképpen szükség lenne a szabályozásra” – véli a magyarbéli szőlőgazda.
Susla Béla