Gazdaság

Fontosabb a kampány az államkasszánál

Pozsony | Már „papírunk” is van róla: a jövő évi parlamenti választás előtti kormányzati pénzszórás miatt Szlovákiának idén és jövőre sem lesz kiegyenlített költségvetése. A kormány – az utolsó pillanatra halasztva – hétfőn elfogadta a jövő évi állami költségvetés tervezetét.
Molnár Iván

2019. október 15. 09:36

Ladislav Kamenický
Ladislav Kamenický - TASR-felvétel

„Szlovákia államháztartási hiánya 2019-ben 0 százalék lesz, vagyis ez lesz az első olyan év, amikor az államkassza kiadásai nem haladják majd meg a bevételek összegét” – ígérte még tavaly ősszel Peter Pellegrini kormányfő, miközben 2020-ra a pénzügy már 0,1%-os többlettel kecsegtetett. Időközben azonban fordult a kocka.

A kormány által elfogadott 2020-as büdzsé tervezete szerint a költségvetési hiány idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,68, jövőre pedig a 0,49%-a lesz, és már csak 2021-re számolnak kiegyenlített költségvetéssel.

Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy az államkassza kiadásai idén 640 millió, jövőre pedig 480 millió euróval haladják meg a bevételeket. A pénzügyminisztérium ráadásul azt is elismeri: ahhoz, hogy 2021-ben és 2022-ben kiegyenlített költségvetése legyen az országnak, 2021-re 770 millió, 2022-re pedig 1,25 milliárd eurós pótlólagos intézkedésekre lesz szükség.

Az elemzők szerint a kormány által hétfőn elfogadott költségvetési tervezet csak játék a számokkal, a pénzügyminisztériumnak ugyanis erősen behatároltak a lehetőségei. Ha nem szeretné magát szembetalálni Brüsszel rosszallásával, nem tervezhetett be a jövő évre 0,5 százalékánál nagyobb hiányt. Ugyanígy nem állíthatott össze kiegyenlített költségvetés sem, a 0 százalékos deficitet ugyanis senki sem vette volna komolyan. A szlovák jegybank már korábban figyelmeztetett, hogy pótlólagos intézkedések nélkül a költségvetési hiány jövőre elérheti az 1,5 százalékot. Hasonló véleményen van az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács is, amely 1,2 százalékos deficittel számol, ami 1,1 milliárd eurós lyuknak felel meg.

„A jövő évi költségvetésre rányomja a bélyegét az, hogy 2020-ban parlamenti választás lesz. A kormány így politikai okokból nem fogta vissza a kiadásait, ami számunkra elfogadhatatlan” – nyilatkozta Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke az érdekegyeztető tanács hétfői ülését követően. A költségvetéssel kapcsolatban több kifogása volt a szakszervezeteknek és a települési önkormányzatok képviselőinek is. Jozef Turčány, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) az alelnöke szerint alaposabban át kellene még számolni az önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos tételeket is.

Pellegrini az állam vártnál rosszabb gazdálkodását a gazdasági növekedés lassulásával magyarázza, az elemzők szerint azonban ehhez leginkább a kormány vártnál nagyobb kiadásai járultak hozzá.

Tény, hogy a pénzügyminisztérium számításai szerint jövőre 620 millió euróval kisebb adóbevétel várható, mint arra eredetileg számítottak, a kormány eddig elfogadott intézkedései miatt azonban a vártnál minimum 350 millió euróval nagyobbak lesznek a kiadások is. Ez az összeg ráadásul még nem végleges. A pénzügyminisztérium is figyelmeztet arra, hogy a jövő évre tervezett 0,49 százalékos hiány eléréséhez még 475,6 millió eurós megszorításra lesz szükség.

A pénzügy a jövő évi költségvetés kidolgozásánál azzal számolt, hogy az ország GDP-je idén, a korábban tervezett 4,5% helyett 2,4, jövőre pedig 2,3 százalékkal bővül, a foglalkoztatottság az elkövetkező évben pedig már csak 0,2 százalékkal nő, az idei 1,1 százalék után.

A jövő évi költségvetés kiadásai oldalán az egyes tárcák között ezúttal is látványos különbségek vannak. A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet szerint az egészségügynek elsőbbséget kellene élveznie az állami források elosztásánál. Ezt figyelembe véve jövőre 5,42 milliárd eurót szánnak erre a célra, 319 millió euróval, 6,26 százalékkal többet az idei költségvetésben szereplő összegnél. A pénzügy azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügy, annak ellenére, hogy a második legnagyobb pénznyelő szektornak számít, eredményesség szempontjából jelentősen lemarad, az elkövetkező időszakban így erre is oda kell figyelni. A pénzügy szerint az ágazatban akár 542 millió eurót is meg lehetne takarítani a források észszerűbb felhasználásával.

Jövőre az oktatásra is nagyobb összeget, mindent összeszámítva 4 milliárd eurót fordítanak, 466 millió euróval többet az ideinél. A regionális iskolahálózatra az oktatási és a belügyi tárca költségvetésében 2,11 milliárd eurót különítenek el, több mint 20 százalékkal, 361 millió euróval többet, mint idén. Ebből a legnagyobb összeget az iskolai alkalmazottak fizetésére fordítják, amely jövőre tovább nő. Az ideihez képest csaknem 24 százalékkal, 2,85 milliárd euróra nőnek jövőre a munkaügyi tárca kiadásai is, ami elsősorban a kormány elmúlt időszakban elfogadott szociális intézkedéseivel magyarázható. Elenyésző mértékben, nem egész fél százalékkal nő jövőre a közlekedési tárca büdzséje is. A minisztérium 1,16 milliárd euróból gazdálkodhat. A közutakra és a vasúti infrastruktúrára 982 millió euró jut, 61 millióval több, mint idén.

A költségvetési javaslat értelmében a kulturális tárca 2020-ban 291 millió euróból gazdálkodhat, vagyis az idei költségvetésben szereplő összegnél 35,9 millió euróval kap többet. A teljes költségvetésből 70,2 millió eurót fordítanának a közintézmények támogatására. Ebből 34 millió eurót kapna a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS), 2,2 millió eurót az állami TASR hírügynökség, 20 millió eurót a Művészeti Alap (FPU), 8 millió eurót a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) és 6 millió eurót az Audiovizuális Alap (AvF). A költségvetési javaslat értelmében 2020-ban 51,6 millió euró illetné meg az egyházakat és a vallási közösségeket. Ez az idei évhez képest 9,12 millió euróval nagyobb összeget jelentene. A tervezett emelés oka többek között a papokat és lelkészeket érintő bérvalorizáció.

Az ideihez képest kisebb összeggel kénytelen beérni ugyanakkor a védelmi tárca. 2020-ban 1,61 milliárd euróból gazdálkodhat, ami csaknem 55 millió euróval kevesebb, mint idén. Az ország GDP-jének jövőre így az 1,65 százaléka jut majd a védelmi kiadásokra, ami még mindig elmarad az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által szorgalmazott 2 százaléktól. Jövőre kisebb összeg jut a mezőgazdaságra és a környezetvédelemre is.

(mi, TASR)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A Smer miatt leállt a kórházreform

Frissítve

A rendőrség eljárást indított Robert F. ellen

Bárki segíthet Natikának

18+

VIDEÓ: Így rúgta le egy férfi a hajléktalant a villamosról Budapesten (18+)

Halálos csapdát jelentenek a műanyaghulladékok a remeterákokra nézve

Zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.