Financial Times: Görögországnak több pénz kell, mint amennyi a mentőcsomagban van

A londoni gazdasági napilap szerint az általa megszerzett jelentésben az áll, hogy az EU-nak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az évtized végéig 252 milliárd eurót kellene "találnia" Görögország finanszírozására, hacsak nem akarják rendkívüli törlesztési leírásokra kényszeríteni a görög állampapírok befektetőit.
Ahhoz, hogy a pénzügyi segélycsomagban szereplő 109 milliárd euró elégséges legyen, a görög államkötvények befektetőinek 60 százalékos veszteséget kellene vállalniuk, vagyis csaknem a háromszorosát annak a 21 százalékos "haircut"-nak, amelyről a magánszektorbeli hitelezőkkel három hónapja egyezség született - áll a Financial Times által idézett jelentésben.
Az EU-bizottság, az euróövezeti jegybank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta "trojka" közgazdászainak bizalmas tanulmányában a londoni lap ismertetése szerint szerepel egy még súlyosabb stresszhelyzetre összeállított forgatókönyv is; ennek megvalósulása esetén már 444 milliárd eurós görög pénzügyi mentőcsomagra lenne szükség.
Az elemzés - amelyet a szombati Financial Times szerint péntek délután, alig néhány órával az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli értekezletének kezdete előtt osztottak ki a valutauniós fővárosokban - azt valószínűsíti, hogy Görögország "legalább 2021-ig" külső mentőhitelekre szorul finanszírozási igényeinek fedezésére.
A görög kormány által meghirdetett privatizációs program, amelyből hivatalosan 66 milliárd eurós, adósságcsökkentésre használható bevételt vártak, a tanulmány szerint ennél várhatóan 20 milliárd euróval kevesebbet hoz majd a költségvetésnek.
Londoni pénzügyi elemzőházak a vasárnapi EU-csúcs elé időzített helyzetértékeléseikben arra a következtetésre jutottak, hogy most nem elsősorban az euróövezeti szuverén adósságválságra, hanem a várható adósságleírások veszteségeinek kitett bankok megerősítésére kell koncentrálniuk az euróövezeti vezetőknek.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzése a lehetséges banki tőkepótlási igények illusztrálására felidézi, hogy a legutóbbi uniós stresszteszt alapján az EU-bankokban valószínűsíthetően 20,4 milliárd euró hiányzik a tőkemegfelelési ráták szigorítására kidolgozott Bázel III-as alapszintű - Tier 1 - pénzügyierő-előírások teljesítéséhez, abban az esetben is, ha 2012-ben nem lesznek szuverén adósságleírások az euróövezetben.
Ugyanezen számítás alapján azonban a CEBR szakértőinek becslése szerint 50 százalékos görög adósságleírás esetén már 39,8 milliárd euró hiányozna a Bázel III-as tőkemegfelelési előírás teljesítéséhez, ha pedig Olaszország és Portugália szuverén adósságának 50 százalékát is le kell írni - bár ezt a cég londoni elemzői is "szélsőséges" feltételezésnek nevezik -, akkor az így számolt bankrendszer-szintű tőkepótlási igény eléri a 115,8 milliárd eurót.
A CEBR szerint ugyanakkor még ez a számítás sem veszi figyelembe a továbbháruló másodlagos hatásokat, amelyek tipikusan 3-tól 6-ig terjedő szorzóval többszörözik meg a szuverén adósságleírások banki veszteséghatásait. A bankok finanszírozására kidolgozandó tervekhez figyelembe kell venni ezeket a hatásokat is, így e terveket legalább 500 milliárd eurós finanszírozási igényre kell kidolgozni - áll a londoni gazdaságkutató cég elemzésében.