Február végéig lehet postázni a jelentkezési íveket

Sok csallóközi büszkélkedhet azzal, hogy Európa egyik legrégibb agrártudományi egyetemén szerezte oklevelét. Hogy annak az 1818-ban alapított intézménynek a padjait koptathatta, ahol többek között Nikolas Lenau osztrák költő, Ferenczy Károly festő, Fekete István író vagy a későbbi államférfiak közül Bethlen István és Teleki Pál diplomázott. A mosonmagyaróvári intézményt 185 évvel ezelőtt azért hozták létre, hogy fellendítse a régió mezőgazdaságát. Bár eddig is sok szlovákiai, szűkebb értelemben csallóközi került ki padjaiból, küldetésének az EU-csatlakozás után még inkább eleget tud tenni, hiszen májustól már a szlovákiai diákok is ugyanolyan – állami finanszírozású – képzésben vehetnek részt, és ugyanolyan juttatásokat vehetnek igénybe, mint az anyaországiak. Tehát azok a szlovákiai középiskolások is bátran jelentkezhetnek erre a nagy múltú, szakmai körökben máig jó hírnévnek örvendő egyetemre, akiket eddig a nálunk egészen a közelmúltig ismeretlen tandíj (jelenleg az éves nappali alapképzés 90 ezer forintba kerül, levelező tagozaton 120 ezer forintot kellett fizetni) gátolt ebben.

„Ha a jelentkezők eleget tesznek a felvételi követelményeknek, vagyis hozott pontjaik elegendőek a bekerülésre, akkor felvételi vizsga nélkül ugyanolyan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat, mint a magyar állampolgárságú hallgatók” – tájékoztatta lapunkat Dr. Orbán Józsefné, a tanulmányi osztály vezetője. Tőle tudjuk, hogy 1996-tól a múlt évig 27 csallóközi végzett nappali tagozaton, 72 hallgató 4 éves főiskolai, négyen 6 éves egyetemi, 14-en pedig 3 éves kiegészítő egyetemi tagozaton. De a statisztika nem teljes: az anyakönyvek tanúsága szerint sok csallóközi tanult és végzett itt a második világháború előtt, illetve a hetvenes években.

Fontos mérföldkő volt 1992 is, amikor Dunaszerdahelyen létrehozták az egyetem kihelyezett tagozatát és elindították a szakmérnöki főiskolai szintű képzést. A konzultációkat azonban 1997-ban visszahelyezték Mosonmagyaróvárra, a főiskolai képzést pedig 1999-ben beszüntették, miután a végzett diákok többsége – diplomájuk elismertetése végett – kiegészítő képzésre jelentkezett. Jelenleg a nappali-, levelező-, kiegészítő-, szakmérnöki és PhD-képzésekben részvevő csallóköziek száma 60 főt tesz ki. A nappalin végzett hallgatóknak megközelítőleg a fele házasság miatt Magyarországon marad, levelező tagozaton végzettekre ez nem jellemző.

Tavaly vehette át a patinás múltú egyetem agrármérnöki diplomáját a szerdahelyi Andrássy László, lapunk kertészeti rovatának munkatársa is. Látogatásunkkor vizsgákra készülve a szakkönyveket bújta. László ugyanis másoddiplomás képzésre jelentkezett, és eddig jól vette az akadályokat. Az egyetlen problémaként a szemeszterenkénti 90 ezer forint előteremtését jelölte meg, melyet – bár sikerült elhelyezkednie –, frissdiplomásként csak szülői segítséggel tud kifizetni. (A szeptembertől nappali tagozaton tanulókat a pénz előteremtése nem aggasztja majd, hiszen ha állami finanszírozású képzésen vesznek részt, a költségtérítés kötelezettsége számukra megszűnik.)

Egyértelműen a mosonmagyaróvári intézményt ajánlja az agrártudományok iránt érdeklődő szakközépiskolásoknak a szapi Miklós Szabolcs is, aki 2001-ben vehette át az agrármérnöki oklevelet. „Az iskola nagyon jó végzettséget ad, a képzés során rengeteg külföldi tanulmányútra van lehetőség, mérnökei szakmai megbecsülésnek örvendenek” – sommázta Szabolcs, aki a bábolnai takarmánykeverékek szlovákiai forgalmazójánál helyezkedett el. Nem szakította meg a kapcsolatát az alma materrel. Jelenleg másoddiplomázik, és ha azt megszerzi, szeretne ledoktorálni.

„A középiskolásoknak nem kell felvételizniük, ha az idén érettségiznek, vagy tanulmányaikat a megelőző három évben fejezték be, és a tanulmányi eredményeik, nyelvismereteik alapján kiszámított pontjaik száma meghaladja a 72-őt. Ellenben a korábban érettségizőknek a következő tantárgy valamelyikéből kell központi írásbeli vizsgát tenniük: fizika, matematika, kémia vagy biológia” – részletezte a bejutás feltételeit a tanulmányi osztály vezetője. Orbán Józsefné végigkalauzolt az egyetemnek otthont adó óvári várban és az intézmény legújabb, néhány hónapja átadott épületében, amely immár korunk legszigorúbb követelményeinek is eleget tesz. Az általam megkérdezett egyetemi oktatóik az európai viszonylatban második legnagyobb, közel 1000 törzsből álló algagyűjteményre, a jól felszerelt szaklaboratóriumokra és arra a pásztázó elektromikroszkópra volt a legbüszkébb, amelyből csak egy van Magyarországon.

Március 1-jéig három szakra, az agrármérnökire, az élelmiszer-minőségbiztositó agrármérnökire és a gazdasági agrármérnökire lehet jelentkezni. Folyamatban van a környezetgazdálkodási agrármérnöki szak akkreditálása is, amelyre jó esetben szeptemberig sor kerülhet. Ezen a tervek szerint párhuzamosan angol és magyar képzés folyna. A felvételt nyerők harmadik évfolyamtól különböző szakirányokat vehetnek fel. Az utóbbi években értesülésünk szerint a régió- és vidékfejlesztési, az EU menedzseri, lótenyésztés–lovassportok, gyógynövény-termesztési és alternatív növénytermesztési szak iránt volt a legnagyobb érdeklődés az óvári hallgatók körében.

A jelentkezés módja

A magyarországi főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek az ottani papír- vagy nyomtatványboltokban beszerezhető „A“ és „B“ típusú jelentkezési lapokat március 1-jéig kell postára adniuk (az „A“ lapot a borítékon lévő budapesti címre, a „B“ lapot a kiválasztott felsőoktatási intézmény címére). Az „A“ lapból csak egy darabot kell venni, a „B“ lapból annyit, ahány szakra a középiskolás jelentkezik. Bár az űrlap kitöltése mára egyszerűsödött, a mosonmagyaróvári egyetem oktatásügyi osztályán felajánlották, hogy a hozzájuk jelentkezőknek szívesen segítenek. Orbán Józsefné ígéretet tett arra is, hogy felkérés esetén a középiskolákba is ellátogatnak és segítenek a diákoknak, pedagógusoknak a jelentkezési ívek kitöltésében. (gy)