Európaiak keserű eurókórképe

A valutaunió többi országában is megugrottak egyes termékek és szolgáltatások árai, azonban a közös európai valuta nem kapott az áremelkedésekre utaló gúnynevet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung külföldi tudósítói segítségével annak járt utána, hogy az eurózóna más országaiban mi a helyzet az euróárak terén. Franciaországban nem alakult ki vita az áremelkedésekről, habár néhány párizsi üzlet az árak emelésére használta fel a pénzcserét, továbbá az éttermek is jelentősen növelték áraikat. Azonban a kiskereskedők csupán enyhén kerekítettek az új árak megállapításakor. Néhány közszolgáltatás pedig még olcsóbb is lett.

Spanyolországban és Portugáliában a kiábrándítóan magas infláció ellenére az euróárak megugrása nem vált a közvéleményt felizgató üggyé, továbbra is magas az új pénz elfogadottsága. Spanyolországban inkább a régi valuta és az euró közötti átváltási arány okozott problémákat (1 euró=166 peseta). Néhány cipőbolt és fodrászszalon azonban kihasználta, hogy a fogyasztóknak komoly matematikai műveletet kell végezniük az átváltások során, és felkerekítette az árakat. Emellett az éttermek és szállodák árai emelkedtek drasztikusan. A viszonylag magas, 3,6 százalékos infláció ellenére a legtöbb szakértő szerint az árak nem az euró megjelenése, hanem az igazi verseny hiánya miatt nőttek.

Olaszországban a januári felfokozott viták után mára nyugodtabb a hangulat. Az év elején ugyanis egyes árucikkek, köztük a zöldségek árai emelkedtek meg a váratlan fagyok miatt. A gázárak is az egekbe szöktek. Az ipari miniszter gyorsan árkontrollt ígért, de közben a gáz- és zöldségárak is visszaestek – az infláció a januári 2,6 százalékról májusra 2,3 százalékra csökkent – a kedélyek pedig lecsillapodtak.

Ausztriában az év első három hónapjában 1,8 százalékos – az eurózónában a legalacsonyabb mértékű – volt az infláció. Az osztrák kereskedelmi kamara szerint az árstabilitás az áremelések tilalmának és a kereskedők fegyelmezettségének köszönhető. A fogyasztóvédők szerint csupán a különböző árusító automaták, néhány étterem és szolgáltatás esetében tapasztalható drágulás.

Finnországban csupán kevesen és igen visszafogott módon hozzák szóba a kereskedők leplezett áremeléseit. Ez annak is köszönhető, hogy az év eleje óta az infláció 2-ről 1,5 százalékosra csökkent. Inkább az okoz némi kellemetlenséget, hogy az országban nem veszik figyelembe az euró legkisebb váltópénzeit, az egy-, illetve kétcenteseket. Az árakat így lefelé, illetve – ez a gyakoribb – felfelé, a legközelebbi ötcentes értékig kerekítik. A két centérme száműzése miatt néhány finn polgár az E- ombudsmanjához is fordult, döntést az Európai Bizottság hoz majd a kérdésben.

ĺrország az egyetlen tagja az eurózónának, ahol a megszűnt nemzeti valuta euróra való váltása során nagyobb névértékű számot kapunk, ugyanis 1 euró 0,7875 ír fontnak felel meg. Márciusban és áprilisban 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, aminek fő okaként az olajárak, illetve a szállodák és az éttermek árainak emelkedését említik. Az eurózóna országai közül ĺrországban különösen magas, 4,8 százalékos az infláció.

A Benelux-államokban is jelen-tősen emelkedtek az árak, főként az éttermekben és a szállodákban. Az országok statisztikai hivatalai azonban cáfolják, hogy ennek az euró bevezetése lenne az oka. Mindenesetre az emberek „szubjektív érzete” jelez: Hollandiában a lakosság 55 százaléka szerint erősen megugrottak az árak az euró bevezetése óta. (euro)