Elveszik a nyugdíjasok kedvét a munkától

A nyugdíjas éveik ellenére is munkát vállalóknak manapság nem kell rokkantnyugdíj-biztosítást fizetniük, és ugyanígy nem kell hozzájárulniuk a munkanélküliségi alap feltöltéséhez sem. Mindez érthető, hiszen mivel öregségi nyugdíjban részesülnek, már nem kaphatnak rokkantnyugdíjat, és ha elveszítik a munkájukat, már a munkahivatalnál sem jelentkezhetnek segélyért. Ennek köszönhetően a bruttó bérük 4%-át takarítják meg, pontosabban, ennyivel több pénzt kapnak kézhez.

Az Ivan Mikloš vezette pénzügyminisztériumnak azonban ez nem tetszik, a járulékreform keretén belül ezért szeretné elérni, hogy a jövő évtől a dolgozó nyugdíjasok is ugyanolyan járulékokat fizessenek, mint a többi alkalmazott. Ezzel párhuzamosan azonban továbbra sem lesznek jogosultak sem a rokkantnyugdíjra, sem a munkanélküli segélyre. „A dolgozó nyugdíjasoknak jövőre enyhén nő a szolidaritásvállalásuk” – fogalmaz rendkívül diplomatikusan a pénzügyminisztérium a járulékreform tervezetében.

A dolgozó nyugdíjasoknak jelenleg a bruttó bérük 9,4%-át viszik el a járulékok, további 31,2%-ot a munkáltatójuk fizet utánuk. A többi alkalmazott számára az előbbi 14,4, az utóbbi 35,2 százalék. Ha a pénzügy javaslata valóra válik, a dolgozó nyugdíjasok jövő januártól, a többi alkalmazotthoz hasonlóan 9%-os egészségbiztosítási járulékot és 19%-os szociális biztosítást fizetnének a szuperbruttó bérükből. A szuperbruttó bér lényege, hogy a munkavállaló megkapja a bruttó bére mellé azt a részt is, amelyet eddig járulékként a munkáltatója elvezetett.

Az emberek többségének ennek köszönhetően 34,4 százalékkal lesz magasabb a szuperbruttó bére, mint a jelenlegi bruttó keresete, a 0,8 százalékos balesetbiztosítást ugyanis továbbra is a munkáltató fogja fizetni. Mivel a nyugdíjas dolgozók után manapság a munkáltatók alacsonyabb járulékokat fizetnek, a szuperbruttó bérük is alacsonyabb lesz, vagyis a jelenlegi bruttó bérhez képest csak 30,4 százalékkal nő. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy míg egy nyugdíjkor előtti alkalmazottnak, aki havi bruttó 500 eurót kap, a szuperbruttó bére 672 euró lesz, egy ugyanilyen keresettel rendelkező nyugdíjas dolgozó szuperbruttó bére csak 652 euró lesz.

A nyugdíjas dolgozók az adó- és járulékreformot követően sem vehetik majd igénybe a személyi jövedelemadóból leírható teljes adómentes részt, ezt ugyanis a továbbiakban is a nyugdíjuknak megfelelő öszszeggel csökkentik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az a dolgozó nyugdíjas, aki jövőre 261,97 eurónál magasabb nyugdíjat kap, az adómentes részt már egyáltalán nem veheti igénybe. Jövőre ugyanis ekkora lesz a havi adómentes rész. Idén még a személyi jövedelemadóból leírható teljes adómentes rész havi 296,6 euró. Ha a pénzügyminisztérium javaslatát elfogadják, az adó nagyságát már nem befolyásolja majd a kifizetett járulék. Manapság a bruttó bérből először levonják a kifizetett járulékokat, majd a személyi jövedelemadóból leírható adómentes részt, és csak a fennmaradó összeget adóztatják meg. A jövőben a szuperbruttó bérből csak az adómentes részt vonják le. Mivel a dolgozó nyugdíjasok a nyugdíjuk miatt nem jogosultak az adómentes részre, a teljes keresetükből fizetik majd az adót. Így azok a nyugdíjasok, akiknek a bruttó bére manapság 500 euró, vagyis tisztán 367 eurót keresnek, a járulékreform jelenlegi tervezete szerint jövőre már csak 346 euróra számíthatnak. (mi, SITA)