Elmaradt a lengyel almaáradat

A huzamosabb tárolásra alkalmas alma akár a következő évi termésig is eláll, de márciusig, áprilisig mindenképpen. A nagyobb üzletláncok jelenleg azonban főképp a hosszabb tárolást nem tűrő almát kínálják. „A hosszabb ideig elálló almát nem akarjuk dömpingáron értékesíteni, ezért fokozott figyelmet fordítunk a jó minőségű áru tárolására, az értékesítési árak ugyanis alacsonyabbak az előállítási költségeknél. A termelőknek kilónként 21–22 centet fizetnek a felvásárlók. Ehhez még a csomagolás, valamint a beszállítás költségeit kell hozzászámítani, ami nagyjából azt jelenti, hogy az üzletláncok mintegy 40 centért jutnak hozzá egy kilogramm almához, amit azonban nem lehet és nem is érdemes tárolni” – mondta lapunknak Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Az üzletekben jelenleg már 50 centért is lehet egy kilogramm almát vásárolni, ami általában akciós árnak számít. Ha nincs kedvezmény, az árak 70 centnél kezdődnek, de nem ritkaság az 1 eurós, sőt, az azt meghaladó ár sem. „A saját termésű almát raktározzuk, de ha a kereskedők olcsóbb almát szeretnének tőlünk, mi is biztosítani tudjuk a behozatalt. A huzamosabb tárolásra szánt gyümölcsféleség az egész vegetációs időszakban komolyabb tápanyagellátást, ésszerű és megfelelő mértékű növényvédelmet, valamint kellő mértékű csapadékot igényel” – magyarázza Varga. Az orosz importtilalom bevezetésekor a szlovákiai gyümölcstermesztők is jogosan riadtak meg a visszafogott piactól, de még jobban a lengyelországi almaáradattól. A Szlovákiai Modern Kereskedelmi Szövetség képviselői a gyümölcstermesztők szövetségéhez hasonlóan azonban azt állítják, hogy nem következett be a várt lengyel almazuhatag. Milan Kisztner, a kereskedelmi szövetség szóvivője elmondta: szeptemberben mintegy 60 százalékos volt a hazai alma részesedése az öt nagy szlovákiai kereskedelmi lánc több mint 450 boltjában. „A lengyelek az oroszoknak szánt almát nem termesztették a szigorú uniós előírásoknak megfelelően. Nekünk egy szigorú rendszer keretében kell dolgoznunk, mintegy 300 összetevőt kell figyelnünk, hogy azok az ellenőrzéseknél mindig rendelkezésre álljanak. Akik a keleti piacra termeltek, azokkal szemben nem támasztottak olyan szigorú feltételeket. Lengyelország éves almatermése 3 millió tonnára tehető, ebből 1,2–1,5 millió tonna az orosz piacra irányult, miközben Szlovákia mindössze 50 ezer tonnányi almát termel évente. A lengyel termesztőket ráadásul másképpen dotálják, mint például a szlovákiaiakat, így előnyösebb az ottani termelés. A szlovákiai termesztőket a dömpingárak teszik tönkre” – vallja a gyümölcstermesztők szövetségének az elnöke. Susla Béla