Elkezdődött az antiglobalizáció?

Egy oxfordi professzor, Alan Rugman tanulmánya szerint a világ 500 legnagyobb cége közül csupán néhány minősíthető valóban globális vállalatnak. Holott ezeket emlegették eddig a globalizáció éllovasaiként. Rugman arra a következtetésre jutott, hogy megkezdődött a deglobalizáció folyamata, elsősorban a gazdasági lassulás, dekonjunktúra miatt. Egyes cégek ugyanis képtelenek nyereségesen fenntartani világszerte működő leányvállalataikat. Sőt, az 500 legnagyobb társaság közül sok ténylegesen nem is jelenik meg hazai piacain kívül.

A világ 500 legnagyobb vállalata, de legalábbis e csoport nagyobbik fele egyáltalán nem globális (üzlet)politikát folytat – idézi Alan Rugman a BBC-nek adott nyilatkozatát a Figyelő gazdasági hetilap. Ha egyáltalán külföldi tevékenységek szóba kerülnek ezeknél a társaságoknál, akkor az USA-n kívül Európa és legfeljebb Japán jöhet számításba (feltéve, hogy nem e régiókon kívül működik a cég, mert akkor még a saját otthoni piacára is figyel).

A leginkább globalizált társaságok közé tartoznak a gyógyszergyárak, külföldi leányvállalataik rendkívül sikeresek. Ugyanakkor az elmúlt három évben nőtt a szakadék a világpiacra sikeresen kilépő cégek és azok között, amelyek csak ímmel-ámmal alapítottak néhány tengerentúli vagy szomszédos országbeli leányvállalatot. A nyereségességet illetően egészen drámai különbségek alakultak ki – állítja az angol kutató. Rugman professzor szerint alig néhány kivételesnek minősíthető vállalat volt képes valóban eredményes globális jelenlétet kiépíteni. Ezek közé tartozik a svájci Nestlé az élelmiszeriparban, a brit–holland Unilever, amely élelmiszer- és háztartás-vegyipari tevékenységeket egyaránt folytat, az amerikai számítástechnikai cég, az IBM és a szórakoztató-elektronikában működő japán Sony.

A „nem globalizációs trend” különösen jól érvényesül a kiskereskedelemben. Például az amerikai Wal-Mart, amúgy a világ legnagyobb árbevételű cége, forgalmának 94 százalékát bonyolítja le Észak-Amerikában.

Bár az oxfordi kutatások az eladásokra, az értékesítésre vonatkoztak, Alan Rugman szerint hasonló tendenciák érvényesülnek a termelés, gyártás során is. A külföldi termeltetésben az élenjárók közé tartozó sportcipő- és sportszergyártó Nike inkább a kivételek közé számít, így csak a szabályt erősíti.

A Business Week minden évben elkészíti a genfi Morgan Sanley Capital International adatai alapján a világ vállalatinak rangsorát. A Global 1000 a befektetői hangulat alakulásának jó barométeréül szolgál. A barométer idén süllyedést mutatott. Az elmúlt évtizedek egyik legkaotikusabb esztendejében a befektetők vagy visszavonultak néhány preferált részvényhez és részvénycsoporthoz, vagy kötvényekben és ingatlanokban parkolták le pénzüket, vagy átirányították forrásaikat a feltörekvő piacok tőzsdéire. A teljes TOP 1000 lista összesített piaci kapitalizációján belül 50 százaléknál magasabb az amerikai vállalatok részesedése. (FN, ú)