Elkerülhetetlen a nyugdíjreform

A munkaerőpiac területét érintő iratot március közepén kell elküldeni az uniós tanács számára. A módosítási csomag homlokterében a két éve Lisszabonban kötött megállapodásban 2010-ig vállalt feladatok szerepelnek. A legfrissebb számítások szerint ezek eléréséhez az Uniónak az évtized végéig további 20 millió új munkahelyet kell létrehoznia. Ezen belül 12 milliót kifejezetten a női munkavállalók számára. További 5 millió állást a korosabb munkavállalók alkalmazására kell szánnia a tagállamoknak.

Az idősebb korú munkavállalók (55-64 év közötti alkalmazottak) jelenleg a munkaerőpiacon dolgozók 38,1 százalékát teszik ki. Ezen belül a férfiak aktivitási rátája 48,2 százalék, ami utoljára a 70-es években volt ilyen alacsony. A lisszaboni egyezmény szerint az évtized végére a népesség ezen csoportja eléri az 50 százalékos mutatót. Az uniós munkaerőpiac komoly problémája, hogy jelenleg az 50 év fölötti munkaképes korúak aktivitása látványosan és gyorsan csökken. Az 1970-es években ilyen folyamat csak a 60 év fölöttiek körében volt megfigyelhető.

Az EU-n belül a portugálok a legszorgosabbak, a luzitán férfiak átlagosan közel 65 évesen, a nők pedig 63 éves korukban mennek nyugdíjba. Őket követik az írek, a svédek és a britek. A legkorábban az olaszok vonulnak nyugdíjba, a férfiaknál 57, a nőknél 55 év az átlag. Luxemburg újdonsült nyugdíjasai is fiatalnak számítanak: a férfiaknál 57, a nők esetében 54 év az átlag. A franciáknál mindkét nemnél 58 évesen döntenek a jól megérdemelt pihenés mellett, míg Németországban a férfiak és nők esetében 65 év a nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjrendszer átfogó reformjára lesz szükség azonban a posztkommunista országokban is. A térség demográfiai viszonyait, családpolitikáját, szociális ellátó rendszereit összehasonlító nemzetközi tanulmányok szerint a gazdasági átmenetben levő országokban az átlagot meghaladó a halálozás és a gyermekhalandóság, alacsony a várható élettartam, rohamosan csökken a házasságkötések száma, valamint a gyermekvállalási kedv, ennek eredményeként térségünkben elkezdődött a népesség elöregedése és fogyása. A szociális kiadások mindenütt nőnek, ezzel szemben a szociális célokra szánt pénzforrások egyre inkább beszűkülnek. A Lengyelországban, Magyarországon már javában zajló, a Baltikumban pedig elkezdődött gyökeres nyugdíjreform, amely a nyugdíjkorhatár emelését vonja maga után, gyakorlatilag minden országban elkerülhetetlen.

Szlovákiában a termékeny korban levő népes korosztályok gyermekvállalási kedve napjainkban mélyponton van, ezzel párhuzamosan a II. világháború után született generáció 2005 után fokozatosan nyugdíjba vonul. Ebből adódóan egyre kevesebb munkaképes tart el mind több nyugdíjast. ĺgy a nyugdíjreform mellett elkerülhetetlen a nyugdíjbavonulás idejének a kitolása is. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 60%-a egyelőre ellenzi a nyugdíjkorhatár kitolását, ennek ellenére várható, hogy rövidesen felemelik a nők nyugdíjkorhatárát. (ú)

Szlovákiában folyamatos a halogatás

Pozsony. Nálunk az évek óta halogatott nyugdíjreform pénzügyi kereteit a Szlovák Gázművek (SPP) részleges privatizálása teremtené meg. Viszont az SDĽ folyamatosan ostorozza a gázművek magánosításának jelenlegi formáját, ráadásul a Peter Magvaši vezette szociálisügyi minisztérium halogató taktikája miatt a reform kivitelezése újra késést szenved. Ezért a Dzurinda-kabinetnek már nem lesz ideje a nyugdíjellátó rendszerek gyökeres átalakítására. (só)