<p>Az Európába is átcsapó pénzügyi-gazdasági válság alaposan megmozgatja a munkaerőpiacot. A betöltendő helyekre megfelelő jelöltek felkutatását végző fejvadászcégek kapcsolati hálójukkal rögvest megérezték, megváltozott a gazdasági szereplők hangulata. Milyen jelek mutatnak a trendfordulóra, hogyan reagálnak a cégek az új helyzetre, milyen típusú munkaerőre van szükség a nehéz időszakban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Fröhlich Péternél, a P&Bert Management Consulting Group fejvadászcég ügyvezető igazgatójánál.</p>
Eljött a minőségi cserék időszaka
Szlovákiában az utóbbi évek fellendülésének eredményeként gyakran a munkavállalók diktálták a tempót, most viszont, a létszámstop és az első elbocsátások időszakában más a helyzet. „Rögtön éreztük, hogy megváltozott a légkör, mivel a cégektől olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy egyre több helyen rendeltek el létszámstopot (pl. a bankszektorban), egyszeriben elkezdődött a költségek lefaragása, máris kevesebbet költenek tréningekre, továbbképzésekre, megnyirbálják a szolgálati utak számát. Mindez arra utal, hogy még a gazdasági lassulás tényét alátámasztó statisztikai adatok napvilágra kerülése előtt a társaságok hozzáláttak a nadrágszíj összehúzásához” – ismertette a fordulatot jelző mozzanatokat Fröhlich Péter, aki a P&Bert Group, személyzeti tanácsadó cégcsoport vezetőjeként egyszerre három ország – Magyarország, Románia és Szlovákia – piacának pulzusán „tartja rajta a kezét”.
Szlovákia lassan ébredt
A régiós összevetéséből az rajzolódik ki, hogy a világgazdaság lefékeződésére legkevésbé Magyarország készült fel. „Magyarország a két éve tartó megszorító intézkedések következtében demoralizálódott, a negatív következmények itt mutatkoztak meg először. A beruházások ütemét máris visszafogták, rohamosan nő a körbetartozások volumene, ugrásszerűen emelkedett a hitelek kamatterhe, esetenként 5 százalékról 14-15 százalékra, ami az önerővel, készpénztartalékokkal nem rendelkező vállalkozások számára elképesztő terhet jelent. Ami az ágazati lebontást illeti, elsőként az autóipari beszállítók, a bankszektor és az építőipar húzta be a kéziféket” – mondta az igazgató, akinek a meglátása szerint ma már ott tartunk, hogy a cégek mind kevésbé hívják le az európai uniós pályázatokat. Az uniós projekteket ugyanis Brüsszel utólagosan finanszírozza, ám ha drágul a banki hitel és romlik a fizetési morál, akkor még az uniós forrás is veszít vonzerejéből. Ez az észrevétel különös fontossággal bír, hiszen a Fico-kormány által elfogadott válságkezelő csomagjában kiemelt szerepet szánnak a brüsszeli finanszírozású pályázatoknak.
„Szlovákiában az üzleti élet kezdetben hetekig nem reagált az új körülményekre mondván, bennünket nem érint a probléma, a gazdaság stabil lábakon áll. Ami Magyarországgal egybevetve igaz, ám a negatív hullámot senki sem tudja elkerülni. Ez a fáziskésés úgy mutatkozik meg, hogy míg Magyarországon máris a riadalom jeleit mutatja a gazdaság, addig itt egyelőre a létszámstoppal párosuló kivárás az uralkodó. A létszámstop miatt sokan most szembesülnek először azzal a kellemetlen ténnyel, hogy míg korábban bővelkedtek az ajánlatokban, mára hirtelenjében zárt ajtókba ütköznek, vagy hosszabb keresgélésre kényszerülnek. Ezzel együtt régiónkban még mindig Szlovákia fog a legjobban járni. Ami Romániát illeti, egyik percről a másikra leállt a fluktuáció, az alkalmazottak jobban megbecsülik állásukat. Az Olaszországban és Spanyolországban dolgozó román munkavállalók pedig tömegesen térnek haza” – körvonalazta Fröhlich Péter a térségünkön belüli történéseket.
A teljes cikk nyomtatott kiadásunkban olvasható.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.