Éhes gyerekek az iskolapadban

Pozsony. Helytelenül táplálkozunk, s kiváltképpen Dél-Szlovákiában van ez így – állítják az élelmezésügyi szakértők, akik az Élelmezési Világnap apropóján arra próbálják ráirányítani a lakosság figyelmét, hogy változatos étrend helyett a kelleténél energiadúsabb ételeket fogyasztunk, ugyanakkor a gyermekek gyakran reggeli nélkül mennek iskolába.

Európában és a fejlett világban megszokott, hogy szakértők vizsgálják a lakosság táplálkozási szokásait, s az elfogyasztott tápérték, a vitaminok, illetve az ásványi anyagok és nyomelemek tényleges és ajánlott mennyiségét összevetve javaslatokat dolgoznak ki arra vonatkozólag, hogy miből mennyit kellene fogyasztani. Az ajánlatok országonként eltérőek, mivel mindenütt figyelembe veszik az adott térség geográfiai helyzetét és lehetőségeit, a lakosság kulturális és vallási szokásait, de a gazdasági és politikai tényezők is szerepet játszanak a táplálkozási javaslatok kidolgozásakor. Nálunk 1955-től vizsgálják a lakosság étkezési szokásait. Ezek alapján 1960-ig mondhatni mintaországnak számítottunk. Viszont ettől az évtől kezdve fokozatosan romlott a táplálkozás és a lakosság egészségügyi helyzete, mígnem a világranglista egykori tizedik helyéről lecsúsztunk a sereghajtók közé.

Aggasztóan alacsony Szlovákiában a C, a B2, a B6, a B1 vitaminokban gazdag tej- és tejtermékfogyasztás, valamint a béta karotin bevitelünk. A kívánatosnál kevesebb marhahúst eszünk, ezzel ellentétben kiugróan sok tojást, állati és növényi zsiradékot fogyasztunk. A hazai táplálkozási szakértők szerint feltétlenül növelnünk kell a gabonából – főként a teljes őrlésű lisztekből – készült termékek, hüvelyesek, halak, savanyított tejtermékek és sajtok, valamint alacsony zsírtartalmú túrók, a zöldség és a gyümölcs, a burgonya, a gomba, a baromfihús és az ásványvizek fogyasztását (lásd táblázatunkat). Felmérések szerint a tájékozottabbak, a magasabb iskolai végzettségűek jobban ügyelnek étrendjük összetételére. A felmérések eredményei azonban nem igazolják azt a feltételezést, hogy a nagyobb bevétellel rendelkező családok egészségesebben táplálkoznának. Pedig a megbetegedési statisztika riasztó képet nyújt: Szlovákiában évente 11 ezer ember hal meg daganatos és 25 ezer ember szív- és érrendszeri betegségekben. A felnőtt lakosság 40 százaléka esetében fennáll az infarktusveszély lehetősége, de ami rosszabb, a 11–14 éves lányok 11 százaléka is veszélyeztetettnek számít. A daganatos megbetegedésekben Dél-Szlovákia vezet, táplálkozási szakértők szerint azért, mert a lakosság megszokta a kelleténél táplálóbb és energiadúsabb ételek fogyasztását.

Nem csupán a felnőttek táplálkozási szokásaik rosszak, hanem a gyermekeké is – pedagógusok elmondása szerint sajnos évről évre növekszik azoknak a kisiskolásoknak a száma, akik éhesen, reggeli nélkül ülnek be az iskolapadba, s napközben sem esznek, a kosztpénzt nem tízóraira vagy ebédre költik. Becslések szerint amíg az alsó tagozatos általános iskolások 70 százaléka ebédel iskolai étkezdében, addig a felső tagozatosoknak már csak a 30-40 százaléka teszi ezt, az iskolában étkező középiskolások aránya pedig 15-20 százalékra csökkent. A szakértők arra figyelmeztetnek: a gyermekek esetében nem csupán az étkezési szokások rosszak, hanem a folyadékpótlás sem megfelelő. A legtöbb iskolában nincs lehetőség arra, hogy a gyermekek a csapvízen és agyoncukrozott üdítő italokon túl mást is igyanak, vegyenek. Sajnos akadozik az iskolatejprogram is, amelynek keretében a gyermekek kedvezményesen juthatnának a tej- és tejtermékekhez.