Egyre kevesebb a hazai termék a boltokban

A GfK piackutató ügynökség által 7 üzletlánc, 360 szlovákiai üzletében, 16 fő termékkategóriában elvégzett felmérés alapján 2011 - az első ilyen kimutatás - óta a hazai élelmiszerek aránya 50 százalékról tavaly már 40 százalék alatt volt, és tovább csökkent 37,2 százalékra. 

Rastislav Kočan, a GfK igazgatója hangsúlyozta: az Európai Unióban Szlovákia azon országok egyike, ahol a legmagasabb az import élelmiszerek aránya. A következmények meglátszanak az ország élelmiszeriparán is, amelyben töredékére csökkent a foglalkoztatottság az elmúlt évek során. Rámutatott: hasonló nagyságú uniós országok a szlovákiai élelmiszertermelés többszörösével dicsekedhetnek, Írország például nyolcszor, Dánia pedig ötször annyi élelmiszert állít elő, mint Szlovákia, amely korábban képes volt az önellátásra.

A felmérés szerint a szlovákiai termékek aránya tavaly csupán a tejből (64 százalék) és a hústermékekből (47 százalék) nőtt. A belföldi termékek aránya még az ásványvizek, a bor és a sör, illetve a szeszes italok kategóriájában érte el az 50 százalékot. A szlovák termékek aránya a legalacsonyabb az étolajok (8 százalék), az édességek (9 százalék) és a tartós élelmiszerek (14 százalék), illetve az üdítőitalok (24 százalék) között volt.

Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnöke ezzel összefüggésben komoly figyelmeztető jelnek minősítette, hogy évek óta csak az alapterméknek számító - alacsonyabb hozzáadott értékű - hazai élelmiszerek tudják megőrizni 50 százaléknál nagyobb arányukat a szlovákiai üzletek polcain.

A felmérés alapján az elmúlt évben a hazai élelmiszerek aránya továbbra is a legkisebb üzletekben volt a legmagasabb, 55 százalék, míg a legalacsonyabb a diszkontokban és nagy raktáráruházakban, ahol 20 százalékot tett ki. Az üzletláncok közül a hazai élelmiszerek aránya hagyományosan a jelentős részben kisebb üzletekkel rendelkező Coop Jednota (56 százalék) és a CBA (48 százalék) egységeiben a legmagasabb, míg a legalacsonyabb a Lidl (14 százalék) és a Kaufland (37 százalék) üzleteiben.

Régiók szerinti megoszlásban Pozsony és Nagyszombat megyében a legalacsonyabb a hazai élelmiszerek aránya, ahol a legnagyobb a lakosság vásárlóereje. Ez cáfolja azt a korábban gyakran hangoztatott nézetet, miszerint a hazai élelmiszerek esetenként magasabb áruk miatt nem képesek konkurálni néhány olcsóbb külföldi termékkel.

Pavol Uhrín, a PKS szakértője szerint a hazai termékek aránya több okból csökken folyamatosan. Ezek között említette, hogy a szlovák élelmiszeripar uniós szinten a harmadik legalacsonyabb állami támogatást kapja, így nem képes olyan innovációkra, mint a külföldi cégek, valamint azt, hogy a hazai és főként a kisebb gyártóknak termékeikkel "nagyon komplikált" bekerülnie az üzletláncokba, amelyek Szlovákiában gyakran kétszer magasabb - akár 80-100 százalékos - árréssel dolgoznak, mint a nyugati országokban.

"Ezt a piac nem oldja meg, az állam segítsége nélkül, nincs esély a trend megfordítására" - szögezte le Pavol Uhrín.