Egy árvíz mindent elmoshat

A 2004-es állami költségvetés 231,958 milliárd korona bevétellel, 310,453 milliárd korona kiadással és 78,495 milliárd korona deficittel számol, s egyik erénye: az államháztartási hiányt sikerült a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,93 százalékára szorítani. Megfigyelők szerint a jövő évi büdzsé számos kockázatot rejt magában. Ezek közül a legfontosabb, hogy 2004-ben egyszerre túl sok kulcsfontosságú reform rajtol (19 százalékos társasági és jövedelemadó, 19 százalékos áfa), ezért nehéz megtervezni a tényleges bevételt. Különösen az adóbevétel terén várható kiesés, amire egyébként idén is volt példa. Ha valóban így lesz, akkor a tervezett hiány nagysága nem tartható, esetleg megnyirbálhatják a kiadásokat.

A főleg az ellenzéki képviselők javaslatai – melyek nem egyszer az SDKÚ-ból kivált Ivan Šimkónak és csoportjának támogatásával mentek keresztül – a kormány tartalékalapját 1050 millió koronáról 260 millióra apasztották le, ami ugyancsak kockázatot jelent, hiszen természeti katasztrófa, vagy egyéb beláthatatlan esemény bekövetkeztekor a félretett 260 millió édeskevés lehet. Ennek tudatában különösen aggasztó, hogy árvízvédelemre jövőre is alig jut pénz.

A hazai pénzügyi elemzők viszont egybehangzóan dicsérték a költségvetést, mivel ez a kormánykoalíció egységéről és a reformfolyamatok folytatásáról tesz tanúbizonyságot.

A képviselői változtatások sorában az egyik legfontosabbnak számít, hogy a mezőgazdaság az európai uniós közvetlen kifizetések 52,5 százalékát kapja, miközben a kormány csak 50 százalékot javasolt. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter a szavazást követően közölte: az eredetileg kért 55 százalékos szint is elérhető, például a vidékfejlesztésre szánt források részleges átcsoportosításával.

Jövőre a jelzáloghitelek állami kamattámogatásának mértéke az idei 2,5 százalékról 1 százalékra mérséklődik. A kisebb támogatás nemcsak a 2004-ben megkötendő szerződésekre vonatkozik, hanem a 2003 júliusa óta megkötöttekre is. Az állami költségvetésből 745 millió koronát különítettek el a kamattámogatásra. A lakás-takarékpénztárak ügyfelei pedig a jelenlegi 3000 koronás állami prémium helyett jövőre már csak maximum 2500 koronával számolhatnak. Ráadásul a prémium a megtakarított összeghez viszonyítva 20 százalékról 15-re mérséklődik, azaz aki a teljes, 2500 koronás prémiumra pályázik, annak az idei 15 ezer korona helyett jövőre már 16 670 koronát kell megtakarítania.

A 2004-es büdzsé kidolgozói jövőre a bruttó hazai össztermék 4,1 százalékos növekedését (a GDP folyó áron eléri az 1293 milliárd koronát), 8,1 százalékos éves inflációt és 14,9 százalékos munkanélküliséget vették alapul. (t, s, só)