Egekben a hazai élelmiszerárak

Az élelmiszerekhez a hazai üzletekben már januárban 6,1 százalékkal drágábban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban, az elmúlt hónapban pedig a statisztikai hivatal szerint a növekedés elérte a 6,5%-ot. A drágulások azonban nem idén kezdődtek, hiszen az élelmiszerárak Szlovákiában már tavaly 6,7%-kal nőttek. Szlovákia e tekintetben az uniós átlagot is jócskán felülmúlta, hiszen a 27 tagú Európai Unióban tavaly átlagosan csak 2,8%-kal nőttek az árak. Ha az egyes élelmiszeripari termékeket nézzük, a különbségek még ennél is kirívóbbak. Míg az EU-ban tavaly átlagosan 4,8%-kal drágultak a gyümölcs- és 11,2%-kal a zöldségfélék, addig nálunk ez 14 és 36,6 százalék volt. Hasonló a helyzet azonban a tejtermékek esetében is, hiszen míg az EU 1,4%-os átlagos drágulást regisztrált, Szlovákiában ez elérte az 5,3 százalékot.

A helyzet jelentősebb javulására ráadásul nem számíthatunk az elkövetkező hónapokban sem. Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke szerint az élelmiszerárak idén akár a tizedével is nőhetnek. „Az egyre gyorsuló áremelkedésnek elsősorban az alacsonyabb keresetűek isszák meg a levét” – vallja Semančík. Az SPPK elemzéséből kiderül, hogy az alkalmazottak a kiadásaik 44 százalékát költik az élelmiszerekre és az energiaszámlák kifizetésére, a nyugdíjasok esetében pedig ez eléri az 58%-ot. Ez a két tétel volt ugyanakkor az, amelyek az elmúlt egy évben leginkább drágultak. A statisztikai hivatal elemzése szerint például az elmúlt egy évben az energiaárak is 6%-kal emelkedtek.

Világpiaci árvágta

Mit tehetne Szlovákia, hogy az élelmiszerek árvágtája az elkövetkező időszakban némileg csökkenjen? Semančík elmondta: több olyan tényező is van, amit egyszerűen képtelenek vagyunk befolyásolni. Az SPPK elemzése szerint az élelmiszerek árában szinte azonnal meglátszik a kőolaj világpiaci árszintjének az emelkedése, és nem csupán a nagyobb szállítási költségek, hanem például a drágább műtrágyák miatt is. A kőolaj ugyanakkor az elmúlt időszakban két éve nem látott csúcsokat döntöget.

Az élelmiszerárak növekedéséhez nem csekély mértékben járult hozzá az is, hogy a világ gabonatermése a 2010/2011-es szezonban 2,6 százalékkal, 1,74 milliárd tonnára esett vissza az előző évhez képest, a kereslet pedig ugyanekkor 0,8%-kal, 1,78 milliárd tonnára nőtt. Semančík úgy véli, globális szinten az elkövetkező időszakban sem számíthatunk javulásra, hiszen az előrejelzések szerint a világ élelmiszerkereslete 2050-ig 70 százalékkal nőhet, ami az árak további növekedését hozza magával.

A kormány is ludas

Amit már Szlovákia is befolyásolhat, az például a mezőgazdaságnak juttatott uniós támogatások, amelyek nálunk jóval elmaradnak az EU régebbi tagállamaiban mérttől. Az SPPK adataiból kiviláglik, a hektáronkénti uniós támogatás nálunk például 2008-ban 239 euró volt, ami még a 27 tagú Európai Unió átlagától is elmaradt, hiszen ez elérte a 299 eurót, nem beszélve a 15 régebbi tagállam 349 eurós átlagáról. A szomszédos Ausztriában a gazdáknak például 519 eurót fizetnek hektáronként.

Ugyanilyen hátrányt jelent a hazai gazdáknak azonban az is, hogy a mezőgazdasági termelés belépő tényezőire nálunk 20 százalékos általános forgalmi adót vetnek ki, míg Spanyolországban ez 8, Németországban 7, Franciaországban pedig csupán 5,5 százalék. A Radičová-kormány ráadásul búcsút intett a mezőgazdaságban használt piros gázolaj kedvezményes adóztatásának, ami az SPPK számításai szerint 17-20 millió eurós többletkiadást jelent a gazdáknak. Semančík arra figyelmeztetett, több más ország mellett kedvezményes adókulcsot szabnak meg a mezőgazdaságban használt gázolaj esetében az olyan nagy uniós országok is, mint Németország, Franciaország, de még a szomszédos Csehország is.

Egyre nő a behozatalunk

A magas hazai élelmiszerárakhoz hozzájárul persze az is, hogy nálunk egységes, 20 százalékos adóval terhelnek minden élelmiszert. Csehországban ugyanekkor 10%-os az áfa, Magyarországon pedig 18, Lengyelországban 5, Franciaországban 5,5, Németországban 7, Olaszországban és Spanyolországban pedig 4%-os áfát vetnek ki az alapélelmiszerekre. Dušan Janíček, az SPPK alelnöke szerint mindeközben a magas élelmiszerárakból a legnagyobb hasznot az üzletláncok húzzák. „A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara ezért továbbra is ellenzi, hogy hatályon kívül helyezzék az üzletláncok működéséről szóló törvényt” – mondta el Janíček, aki úgy látja, ellenkező esetben még kiszolgáltatottabbakká teszik az üzletláncok beszállítót.

Ezzel párhuzamosan a hazai üzleteket elárasztja a silány külföldi behozatal. Míg 1992-ben az SPPK adatai szerint 110 millió euróval több mezőgazdasági terméket vittünk ki az országból, mint amennyit behoztunk, 2000-ben a behozatal már félmilliárd euróval haladta meg a kivitelünket, tavalyra a deficit pedig már megközelítette az egymilliárd eurót, és csak egy év alatt mintegy 5 százalékkal nőtt. Így nem csoda, hogy a hazai élelmiszeripar nyeresége tavaly csaknem 31 százalékkal esett vissza, az ágazatban pedig 6,6 százalékkal kevesebb, alig 30 ezer ember dolgozik, mint egy évvel korábban.