Drágulás a közös pénz miatt

Korábban leginkább a német fogyasztók panaszkodtak a közös valuta okozta drágulás miatt, „teuro”-nak vagyis drága eurónak elnevezve a fizetőeszközt. Németországban 822 termék árát vizsgálták száz boltban. Kiderült, hogy a cikkek harmada esetében legfeljebb 39 százalékkal emelkedtek az árak. A drágulás azonban a szomszédos Ausztriát sem kerülte el, ahol elsősorban a vendéglátóiparban, a lottójátékokban, a parkolási díjakban és az automatáknál jelentkezett, de jól érzékelhető az élelmiszereknél és a fogyasztási cikkeknél is. Az ausztriai panaszok január óta főleg arról szólnak, hogy az addig 10, vagy 20 schillingbe kerülő áru vagy szolgáltatás ára egy, illetve két euró lett, holott a váltó árfolyam 13,76, és a bejelentett áremelések fele éppen ennyit, nevezetesen 37,6 százalékot tett ki.

Az euró bevezetése okozta áremelésekkel kapcsolatban vizsgálatot indít a holland kormány is. A hollandok több mint 90 százaléka szerint ugyanis a pénzcsere megnövelte az árakat. A hágai pénzügyminisztérium által megbízott testületnek már szeptemberben be is kell fejeznie munkáját. A felmérés az éttermekben, szállodákban és a vendéglátóipar egyéb területein veszi górcső alá az áremelkedés mértékét, s választ kell adnia a holland fogyasztók szövetségének kellemetlen kérdéseire is. A testület ugyanis a korrigált inflációs adatokra hivatkozva az árak befagyasztását követeli a pénzügyminisztertől.

Az Eurobarometer felmérése szerint az eurózóna polgárainak 83%-a véli úgy, hogy az euró bevezetése az árak felkerekítésével járt együtt. Hollandiában ez az arány magasabb, 91%-os. Ez jórészt annak köszönhető, hogy itt az eurózóna átlagánál magasabb az infláció mértéke. Míg a valutaunióban az Eurostat előzetes becslése szerint júliusban 1,9% volt a 12 havi infláció, addig Hollandiában 3,8%-os az éves árdrágulás mértéke. Mint ismert, az ország központi bankja nemrég jelentette be, hogy az euró bevezetésének inflációra mért hatása duplája a korábban számítottnak, vagyis az új valuta a korábban közölt 0,3 százalék helyett 0,6 százalékkal növelte az árakat. A hollandok kedélyét nemcsak ez a bejelentés borzolta, hanem az is, hogy a korrigált adatokra reagálva a kiskereskedők és a vendéglátóipar képviselői beismerték: az euróátállás költségeit felkerekített áraik révén a fogyasztókkal fizettették meg.

Franciaországban két év alatt megközelítően 10 százalékkal drágultak a mindennapi fogyasztási cikkek, amihez nagyban hozzájárult az euró bevezetése. Az UFC fogyasztóvédelmi szervezet új jelentése cáfolja a francia statisztikai hivatal hivatalos adatát: ők 1,6%-os tizenkét havi inflációt jelentettek júliusra. Az UFC szerint a legalapvetőbb termékek ugrásszerűen megdrágultak az euró idei bevezetése óta, különösen a tavaly novembertől márciusig érvényben volt árstop feloldása után. Az adatokat több mint ezer szupermarket pultjairól gyűjtötték össze. Az UFC elsősorban a sajtpiacon, például a közkedvelt camembert, illetve a tésztafélék, a pékáruk, a tisztító- és szépítőszerek, az olivaolaj és számos szolgáltatás tekintetében ért tetten 5-10%-os árszökkenést. Számítása szerint 2000 végétől az idei év végéig átlagosan 10 százalékos lesz az árnövekedés, de vannak olyan cikkek, amelyek két év alatt 15-30 százalékkal drágultak. A Herta kolbász például 33 százalékkal drágult, a Garnier sampont 18 százalékkal kínálják többért.

Egy közvélemény-kutatás emellett az új pénzzel való megbarátkozás nehézségeit is feltárta. A válaszadók közül csak 19 százalék képes nyolc hónap után gond nélkül euróban számolni, a többség – 41 százalék – attól tart, hogy évekre lesz szüksége, amíg megszabadul a frankra visszaszámolás mankójától. A franciák 48 százaléka igényli, hogy az euró mellett még sokáig tüntessék fel az árcédulákon a megvásárolt holmi frankértékét is. Eredetileg csak júniusig volt kötelező a kétféle ár egyidejű jelzése. Franciaország után azonban mostanra Görögországot is elérte az eurós drágulások nyomán fellépett felháborodási hullám: az ország fogyasztóvédelmi szervezetei arra szólították fel a görögöket, hogy tartsanak vásárlás-mentes napot és szeptember 3-án egyszerűen semmit ne vegyenek. A bojkottal számos termék megmagyarázhatatlan áremelése ellen tiltakozna a lakosság. Hivatalos adatok szerint az elmúlt 3 hónapban különösen az élelmiszeráraknál volt megfigyelhető fokozatos áremelkedés. Ezen a termékcsoporton belül is főként a zöldségárak szöktek fel, egyes esetekben akár 40 százalékkal. A görög gazdasági minisztérium maga is támogatja a bojkottot és azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hozza azon üzemek és üzletek listáját, amelyek termékeiket jóval a 3,5%-os inflációs mérték felett drágították az elmúlt hónapokban. (MTI, Vg)