Dízelbotrány: az Audi is bajban van

A Funke médiacsoporthoz tartozó újságokban szerdán közölt nyilatkozatában Wolfram Herrle ingolstadti főügyész elmondta: vizsgálják a rendelkezésükre álló tényeket, hogy eldöntsék, indítanak-e hivatalos vizsgálatot az autógyár ellen.  Az Audi székhelye a dél-németországi Ingolstadtban található. A károsanyag-kibocsátási botrányban 2,1 millió Audi érintett, köztük az A1-es, az A3-as, az A4-es, az A5-ös, a TT, a Q3-as és a Q5-ös modellek egyaránt.  A braunschweigi ügyészség már hétfőn büntetőeljárást indított Martin Winterkorn, a Volkswagen-csoport volt vezérigazgatója ellen, miután a német autógyártó vállalat elismerte, hogy csalt bizonyos dízelüzemű járművei esetén a károsanyag-kibocsátási teszteknél. A Volkswagen (VW) ellen több országban vizsgálat indult. Az Egyesült Államok és Spanyolország után Dél-Koreában is pert indítottak autótulajdonosok a német autógyártó ellen az emissziós trükközés miatt. Dél-Koreában két Volkswagen típusú jármű tulajdonosa támadta meg bíróságon a német autógyártót csalás vádjával. Azt követelik, hogy a bíróság érvénytelenítse az autók adásvételi szerződését, a VW pedig térítse vissza az autók kamatokkal megnövelt vételárát. A panaszosokat képviselő ügyvédi iroda jelezte, hogy több mint száz megkeresést kapott, és a jövő héten újabb kereseteket nyújt be.  Az Egyesült Államok közigazgatási egységei közül elsőként Harris megye beperelte a Volkswagent, amelytől légszennyezés miatt 100 millió dolláros kártérítést követel. A négymilliós megye útjain mintegy hatezer dízelüzemű Volkswagen-márka közlekedik. A megyei ügyészségi hivatal kedden jelezte, hogy készek együttműködni más szövetségi államok és megyék kormányzataival. Eric Schneiderman, New York állam főügyésze már a múlt héten közölte, hogy szövetséget akar létrehozni a többi állammal a közös fellépés érdekében. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szeptember 18-án vádolta meg a legnagyobb európai autógyártó vállalatot azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A VW elismerte, hogy olyan szoftvert alkalmazott mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autóban, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem.  Elemzők számításai szerint a Volkswagen nagyjából 4,3 milliárd eurót takarított meg a csalással, de a botrány kirobbanása legalább 10 milliárd eurójába vagy még többé fog kerülni.  A legtöbb autógyártó tároló katalizátor (LNT) vagy szelektív katalizátor (SCR) alkalmazásával éri el, hogy csökkentse járművei nitrogénoxid-kibocsátását. Az európainál is szigorúbb amerikai szabványok betartásához valószínűleg a két technológiai együttes alkalmazására van szükség. Egy német intézet, a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT) adatai szerint e kifinomultabb technológia autónként 400 eurós pluszköltséget jelent, azaz a 10,8 millió autót alapul véve a VW csak 4,3 milliárd eurót takarított meg. Az pedig mindössze 200 millió eurós költséggel járt volna, ha csak az Egyesült Államokban eladott autóit szerelte volna a Volkswagen a költségesebb katalizátoros rendszerrel.  A legfrissebb adatok szerint Portugáliában 94 400 autót - 53 761 darab Volkswagent, 31 839 darab Audit és 8800 darab Skodát - érint a botrány. Csehországban 148 ezer jármű - 101 ezer darab Skoda, 38 ezer darab Volkswagen, 7000 Audi és 1800 darab Seat -, míg Nagy-Britanniában mintegy 1,2 millió autó esetében kell megoldani a problémát.