Davoson a világ szeme

Davos. E héten Davosra figyel a világ: a Világgazdasági Fórum (WEF) ma kezdődő és pénte-kig tartó 47. csúcstalálkozó-ján a legbefolyásosabb politi-kusok, cégvezetők, értelmisé-giek és tudósok folytatnak eszmecserét. Idén a globali-záció elleni, egyre szélesebb körű elégedetlenségi hullámot tárgyalják meg, de a britek uniós kilépése és az amerikai elnökválasztás kihatásai is előkelő helyen szerepelnek.

Az 1971 óta összeülő tanácskozáson eleinte csak gazdasági szakemberek vettek részt, mára azonban a világ döntéshozóinak egyik fontos informális találkozójává vált. Idén több mint háromezer vendéget várnak az alpesi üdülőparadicsomba.

Nyomulnak a kínaiak

Az idei fórum megnyitó plenáris előadását ma Hszi Csin-ping kínai elnök tartja, aki első alkalommal vesz részt a találkozón. Az elnök környezete hivatalosan is jelezte, hogy Hszi Csin-Ping szívesen találkozna a pénteken hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump csapatának tagjaival. Ez már azért is indokolt lenne, mivel mind a Dél-kínai-tenger, mind Tajvan, mind Észak-Korea ügyében gyorsan nő a feszültség Washington és Peking között.

Először szólal fel Davosban Theresa May brit kormányfő, a leköszönő Obama-kormányzatot Joe Biden alelnök és John Kerry külügyminiszter képviseli, Trump átmeneti csapatából Anthony Scaramucci ma ismerteti a jövendő adminisztráció prioritásait. Ott lesz az új ENSZ-főtitkár, António Guterres, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, a világszervezet szíriai főtárgyalója, Staffan de Mistura. Jean-Claude Juncker idén nem megy, de ott lesz Martin Schulz, az Európai Parlament távozó elnöke. Hagyományos résztvevő az IMF főigazgatója, Christine Lagarde, akárcsak a Microsoft-alapító Bill Gates. Az előadók között lesz a világhírű hegedűs, Anne-Sophie Mutter, a filmsztár Matt Damon és a sztárszakács Jamie Olivier is.

Globális elégedetlenség

Idén a fórum a globalizáció elleni, egyre szélesebb körű elégedetlenségi hullámot tárgyalja meg. Mára nyilvánvaló lett ugyanis, hogy a fennálló nemzetközi status quo ellen erősödik az ellenállás, ahogy azt a brexit és Trump megválasztása is jelzi. Kínai tisztviselők szerint Hszi Csin-ping elnök a globalizáció reformjáról akar beszélni, és figyelmeztetni fog arra, hogy a populista válaszok „háborúhoz és szegénységhez vezethetnek”. Külön tanácskozást tartanak Davosban a felelős kormányzásról, a brit Guardian szerint ez annál is inkább indokolt, mivel pénteken iktatják be Donald Trumpot, akinek nézetei mindazt tagadják, amiben a davosi résztvevők között konszenzus van, vagyis hogy a világ nagy problémáira globális megoldásokat kell találni, és nemzetközi összefogással lehet is.

Klímaváltozás és brexit

Külön panelbeszélgetés lesz idén is a klímaváltozásról, Al Gore volt amerikai alelnök és Christina Figueres, az ENSZ korábbi klímaügyi főtárgyalója is felszólal. A brexit hatásairól legalább két szemszögből is lehet majd hallani Philip Hammond brit pénzügyminisztertől, illetve Sadiq Khantól, London polgármesterétől. Az olajár hatása, az energetika is középpontban áll majd a vitákban. A kiemelt témák egyike a negyedik ipari forradalom, a robotika, a mesterséges intelligencia szerepe, de a kiberfenyegetés is.

A globális kockázatok között az elmúlt egy évben kirívóvá vált az elitellenes populizmus terjedése, és ennek elsődleges oka a jövedelmi és vagyoni különbségek mélyülése – áll a Világgazdasági Fórum (WEF) éves világjelentésében. A davosi világtalálkozót rendező szervezet 78 oldalas tanulmánya szerint a jelentéshez elkészített felmérés kimutatta, hogy a válaszadók a következő tíz év globális folyamatainak legfontosabb meghatározó tényezőjeként tartják számon az egyre nagyobb jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket. A jelentés szerint ennek orvoslásához újjá kell éleszteni a gazdasági növekedést, de az elitellenes populista hangulat erősödése azt jelzi, hogy ez önmagában már nem elégséges a társadalmakon belüli repedések kezeléséhez, ehhez most már a szabadpiaci kapitalizmus reformját is napirendre kell venni.

Kirívó egyenlőtlenségek

A jövedelmi egyenlőtlenségek egyik kirívó példája a WEF tanulmánya szerint a nagyvállalati vezetők javadalmazásának meredek – az alkalmazotti bérek emelkedésének ütemét messze meghaladó – növekedése. A jelentés szerint ez különösen irritáló tényező annak ismeretében, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság óta az alkalmazotti reálbérek sok fejlett országban sem érték még utol a válság előtti szintet.

Mindeközben az alacsony szakképzettségű munkavállalók részesedése a nemzetgazdasági szintű jövedelemből évtizedek óta folyamatosan csökken. Az Egyesült Államokban e munkavállalói rétegre a jövedelmek 23 százaléka jut az 1968-ban mért 38 százalék helyett. A Világgazdasági Fórum szerint, ha ezeket a problémákat nem sikerül megfelelően kezelni, annak robbanás-szerű hatása lehet a társadalmi stabilitásra. (TASR, MTI, mi)