Csökkenő gyémántkínálat, növekvő árak

A közlemény szerint egy friss elemzés úgy becsüli, a gyémántkereslet 2023-ig évente 5,1 százalékkal emelkedhet, ezzel szemben a kínálat csak 2 százalékkal. A világ gyémántbányászata évek óta csökken. Míg 2004-ben 159 ezer karát (1 karát=200 milligramm) volt, addig 2012-ben már csak közel 128 ezer. Ennek oka, hogy a meglévő bányák kitermelése egyre kevésbé gazdaságos, új projektek beindításának pedig kicsi az esélye. Az új bányák feltárása ugyanis egyre költségesebb, jelenleg projektenként meghaladja az 1 milliárd dollárt.     Az elemzés szerint az első gyémántokat időszámítás előtt a IX. században találták meg a mai India területén, mely egészen a XVIII. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. A XVIII. században Brazíliában is találtak gyémántot, és rövid időn belül e dél-amerikai ország vált a világ első számú termelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket.     Ezt követően Dél-Afrika vált a világ első számú gyémánttermelőjévé, ám a kibányászott karátok alapján számított pozíciója fokozatosan romlott, 2012 végén már csak a gyémánttermelés 5,5 százalékát adta. Tavaly az első helyet Oroszország foglalta el ( a kitermelés 27 százalékával), utána három afrikai ország - a Kongói Demokratikus Köztársaság (17 százalék), Botswana (16 százalék) és Zimbabwe (9 százalék) - következett, valamint Kanada (8 százalékkal) állt az ötödik helyen.     Az elemzés szerint azzal párhuzamosan, hogy egyre tehetősebbé váltak a fejlődő és feltörekvő országok - mindenekelőtt Kína és India -, s a gyémánt iránti keresletük ugrásszerűen megnőtt, a drágakő eladásai is megugrottak. Ma már az Egyesült Államok után Kína a gyémánt-ékszerek második legnagyobb fogyasztója, és India gyémántkereslete is dinamikusan bővül.     Egyre többen tekintenek a gyémántra befektetésként, ami szintén hozzájárult a drágakövek iránti kereslet megnövekedéséhez. Amint az Egyesült Államokban, Európában és Japánban stabilizálódik a gazdaság és helyreáll a fogyasztói bizalom, a gyémántkereslet még nagyobb mértékű lehet - állítják elemzők.    A világ legdrágább ékszere jelenleg egy rózsaszínű, 59,6 karátos gyémánt, ami november közepén 83 millió dolláros rekordösszegért talált gazdára Genfben. Egy karát előállításának átlagos költsége 25 dollár.     A korábbi világrekordot egy 24,68 karátos darab tartotta, amelyet 46 millió fontért ütöttek le 2010-ben a Laurence Graff aukcióján, egy évvel korábban pedig 10,8 millió dollárért talált gazdára Hongkongban egy ritka rózsaszín darab - olvasható a Conclude elemzésében.