Csereföldhasználók, figyelem! Még két hét a határidő végéig

Vészesen közeleg a határidő, ameddig el lehet intézni, hogy a bársonyos forradalom után kapott pótföldeket a rajtuk gazdálkodók továbbra is megművelhessék. Az utóbbi napokban, hetekben sokféle, olykor ellentmondásos információk terjedtek el a témával kapcsolatban, s a magyarlakta járásokban is viszonylag nagy a bizonytalanság. A csereföldek kérdése elsősorban a déli régiókat érinti, az 1991–2007 között szétosztott 341 ezer hektárnyi földből a legtöbbet a Lévai, a Dunaszerdahelyi, a Tőketerebesi, a Galántai, a Komáromi és a Rimaszombati járásban mérték ki. 

A pótföldek használatát a ma már nem létező, régi területrendezési törvény 15. cikkelye tette lehetővé. Dióhéjban a csereföld azt jelenti, hogy nem a saját földünket műveljük, hanem valaki másét, és ezt az idegen földet a földhivatal vagy a járási hivatal földügyi részlege jelölte ki a 330/1991-es számú törvény alapján. Erre azért volt szükség, mert a birtokosok földjei nagyon fel voltak aprózva, és a tulajdonrészeiket képtelenek voltak megművelni. Átmeneti intézkedésről volt szó, mely ugyan nagyon sokáig érvényben volt, de mégiscsak átmeneti volt, és az ominózus 15. cikkelyt 2008-ban megszüntették. A 2017-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében pedig 2018. december 31-ével lejár a pótföldek használatával kapcsolatos valamennyi korábbi döntés. Ezért most új határozatot kell kiadni azon földtulajdonosok számára, akik ilyen idegen pótföldet használnak. A földhivatalok automatikusan senkinek nem adnak ki ilyen határozatot, az eredeti bérleti szerződések meghosszabbítását az érintetteknek kell kérniük. 

A földművelési tárca szerint tehát a tavaly elfogadott törvénymódosítás egyedüli célja a rendrakás, az elmúlt években ugyanis a földtulajdon feldarabolódott, a tulajdonviszonyok mára teljesen összekuszálódtak, átláthatatlanná váltak. Sokan már eladták az eredeti földjeiket, elveszítették a jogviszonyukat, a pótföldjeiket jogtalanul használják. „A mostani intézkedés valójában egy paszportizáció, vagyis egy új regiszter kialakítását célozza” – hangsúlyozta Csicsai Gábor földművelési államtitkár. 

Az utóbbi napokban a csereföldek kérdéséből egyesek megpróbáltak politikai tőkét kovácsolni, s a birtokosok között így nem teljes, olykor téves információk kezdtek terjedni. Akit összezavartak az elmúlt napokban közzétett nyilatkozatok, vagy aki nem olvasta a vonatkozó törvényt, esetleg nem biztos benne, hogy helyesen értelmezi-e a paragrafusokat, annak tanácsos felvennie a kapcsolatot a helyileg illetékes földhivatallal, ott lehet előzetesen tájékozódni, tanácsot kérni például arról, hogy a mostani intézkedés őrá vonatkozik-e, kell-e február végéig kérvényt benyújtania, melyben igényli a csereföld használatáról szóló eredeti bérleti szerződés meghosszabbítását. Nagyon fontos dátum a 2018. február 28. Aki lekési a határidőt, elveszíti a pótföldet. De elveszítheti akkor is, ha rosszul nyújtja be a kérvényt, ezért érdemes odafigyelni a formai követelményekre. A hivatal munkatársai pontosan útbaigazítanak, milyen konkrét dokumentumokat, szerződéseket, igazolásokat kell csatolni a kérelemhez. Minden eset egyedi, a szükséges okmányok esetenként változhatnak. A járási hivatalok földművelési részlegei a benyújtott kérelmeket 2018. március 1-jétől kezdik elbírálni, a végső döntést 2020. február 20áig kell meghozniuk. 

Sokan attól félnek, elveszítik földjüket. Összegyűjtöttünk néhány érdekes esetet, amelyeket továbbítottuk Csicsai Gábor földművelési államtitkárnak. Az alábbiakban az ő válaszait olvashatják. 

* 1. A családunk által megművelt földet még 1991-ben egy olyan szövetkezet mérte ki csereföldként, amelyik azóta már megszűnt. Az eredeti tulajdonosnak ez a szövetkezet fizetett bérleti díjat, mi nem fizettünk semmit. Miután a főbérlő megszűnt, az eredeti tulajdonos tőlünk próbálta behajtani a bérleti díjat, de mi nem voltunk hajlandók fizetni. Esetünkben érvényes a pótföld használatáról szóló szerződés, melyet az azóta megszűnt főbérlővel kötöttünk? Vagyis ha benyújtjuk február végéig a kérvényt a szerződés meghosszabbítására, van mit meghosszabbítani? Kényszeríthet most minket az eredeti tulajdonos, hogy a főbérlő helyett mégiscsak mi fizessünk neki bérleti díjat? Vagy egyszerűen elveszik tőlünk a csereföldet? 

Az ön által említett február végei időpont kizárólag a vonatkozó törvény 12b paragrafusa esetén érvényes, tehát ha még létezik az eredeti szövetkezet, amelyik kimérte a csereföldet, illetve a tulajdonos, akinek kimérték. Mivel a TSZ megszűnt, ezt a paragrafust nem lehet alkalmazni. A 12a paragrafus szerint kell újraregisztráltatni a pótföldhöz való jogot. Az eredeti tulajdonosnak nincs joga önöket a földbérlő helyett fizettetni, mivel önök gyakorlatilag az eredeti saját földjeik helyett kimért pótföldön gazdálkodnak. Tehát a pótföld használatára szóló szerződést albérleti szerződés formájában kell a jelenlegi földbérővel, a megszűnt TSZ helyett gazdálkodó szubjektummal megkötni a 12a paragrafus útmutatása szerint. 

* 2. A bársonyos forradalom után a nagyszüleim eredeti terület helyett csereföldet kaptak, amit a családunk a mai napig megművel. Csakhogyazótaanagyszüleimésaz édesapám is meghaltak, az édesanyám nagyon beteg, nem tud intézkedni. A nagyapám az édesapámra, ő pedig a végrendeletében rám hagyta a földet. A csereföld használatáról szóló eredeti szerződésen a nagyszüleim neve szerepel. Ez gond lehet? Örökösként én is kérhetem a szerződés meghosszabbítását? 

Jogos örökösként ön is kérheti a szerződés meghosszabbítását a 12a paragrafus szerint. 

* 3. Az általam megművelt földet még a szüleimnek mérték ki pótföldként. Az édesapám 5 éve halott, az édesanyám tavaly hunyt el. A hagyatéki eljárás még nem zárult le, mert négyen vagyunk testvérek, ketten külföldön élnek, ritkán találkozunk, emiatt az ügyintézés is húzódik. Szeretném továbbra is megművelni a földet, melyen az utóbbi 10 évben is gyakorlatilag én gazdálkodtam, mert a szüleim már nem bírtak. Mit kell tennem, hogy ne vegyék vissza tőlünk a csereföldet? 

Ebben az esetben is a 12a paragrafus szerint kell eljárni, miszerint mint jogos örökös, illetve feltételezhetően a saját testvéreitől bérel földet, használóként ön is kérheti a kimért pótföld újraigazolását a következő módon: írásban értesíti az örökösödést illető tényekről a főbérlőt, az adott kataszterben gazdálkodó nagy céget, hogy használni kívánja az eddig kimért pótföldet – azzal, hogy a tulajdonlapot, illetve testvéreitől a bérleti szerződést a hagyatéki eljárás lezárása után bemutatja. Egyben kéri az albérleti szerződés megkötését a szóban forgó területekre. Az albérleti szerződés megkötése után pedig beküldi a járási hivatalba regisztrációra. 

* 4. A rendszerváltás után pótföldet kaptunk, melyet hosszú éveken keresztül műveltünk. Sajnos, megromlott az egészségi állapotunk, nem bírtunk dolgozni. A gyerekeink nem akarnak gazdálkodni, de az egyik unokám mezőgazdasággal akar foglalkozni, Nyitrára jár főiskolára, s ha befejezi, majd átveszi a gazdaságot, ám az csak 4-5 év múlva várható. Nem akartuk egy pillanatig se műveletlenül hagyni a földet, ezért kiadtuk bérlőnek. Állítólag ezt nem lett volna szabad. Ez igaz? Most elveszik tőlünk a csereföldet? Vagy meghosszabbítható a pótföld használatáról szóló eredeti szerződés? Ezt kinek kell kérnie: nekünk vagy annak, aki a földet jelenleg reálisan megműveli? 

Mivel önök jogosultak a pótföldre, azt ugyanúgy joguk van bárkinek gazdálkodásra továbbadni. Az önök pótföldigénye továbbra is érvényes, senki se veszi el önöktől a csereföldet. Egyben javaslom a törvény által meghatározott módon a jelenlegi albérleti szerződés újraigazolását. Amennyiben még létezik a TSZ, amelyik kimérte a földet, akkor a 12b paragrafus alapján elegendő a járási hivatal honlapján megtalálható táblázatok kitöltése, majd a hivatalba való beküldése. Amennyiben az eredeti TSZ megszűnt, akkor a 12a paragrafus alapján kérjék az albérleti szerződés megújítását. Ezeket a lépéseket a jelenlegi albérlő is meglépheti, ugyanúgy jogosult erre. Egyébként javaslom, hogy bízzák meg az unokát, gyakorlatban is készüljön a jövő kihívásaira. 

* 5. Az a föld, melyen gazdálkodok, eredetileg pótföld volt, az ismerősömnek az 1990-es évek elején mérték ki csereföldként. Mintegy 10 éve vettem bérbe tőle, mert már nem bírta megművelni a földet. Akitől bérbe vettem, 2 éve meghalt, mivel a gyerekei továbbra se akartak gazdálkodni, minden maradt a régiben, továbbra is én művelem a földet, a gyerekeinek fizetek bérleti díjat. Most elvehetik tőlem ezt a földet? Kinek kell kérnie az azóta megszűnt, régi szövetkezettel kötött eredeti szerződés meghosszabbítását? Az elhunyt ismerősöm gyerekeinek vagy nekem? 

Az ismerősének kimért pótföldről szóló szerződés továbbra is érvényes. A tulajdonlapok feltételezhetően ma már a gyermekei nevén vannak. A szerződés meghosszabbítását kérvényezhetik akár a gyerekek, akár ön is. Az ön esetében a bérleti szerződéssel kell igazolni a gazdálkodói viszonyát a pótföldhöz. A pótföldet nem vehetik el.