Bújtatott áremelést hoz az euró?

A Jugoszlávia felbomlását követően 1991-ben a frissen kikiáltott Szlovénia még a tollár mellett döntött, amelyet január elsejétől az euró vált fel. A cserére mindössze két hét alatt kerül sor, az újév első tizennégy napján érvényesek még ugyanis a jelenlegi pénzérmék. Már 2,3 milliárd értékű euró- bankjegy és pénzérme lapul a szlovéniai trezorok mélyén az újévet várva. A közös devizát 239,64 tolláron váltják át. Az átváltások miatt azonban minden bizonnyal drágulások várnak majd a szlovénekre. Egyes információk szerint a kereskedők még most, a tollár napjaiban vitték fel az áraikat, hogy januártól, euróban kifejezve szép kerek összegeket tüntethessenek fel az árcédulákon. A szlovák kiskereskedők érdekvédelmi szervezete máris jelezte, nálunk nem fognak ügyeskedni, az állam pedig szigorúan fogja 2008 második felétől figyelni az árképzést – de ez még odább van.

Túlzás lenne azt állítani, hogy az Adria-tenger menti kis országban felfokozott euróláz dúlna: a szlovénok kicsit bizarr nyugalommal várják, hogy országuk 2007 első napjától csatlakozzon az eurózónához. „Nem vagyok babonás“ – mondja Mitja Gaspari, a Szlovén Nemzeti Bank elnöke, utalva rá, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság lesz az euróövezet tizenharmadik tagja. A jegybanki kormányzó optimizmusát nem csak az magyarázza, hogy a felmérések szerint a lakosság több mint 72%-a támogatja az euró bevezetését. Andrej Bajuk pénzügyminiszter pedig azt fejtegette: büszkék arra, hogy a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott tíz új tagállam közül ők az euróelsők. Szlovéniában egyébként nem újdonság a pénzcsere, az elmúlt másfél évtizedben már hozzászoktak a gyakori váltásokhoz. Ráadásul a jugoszláv dínárt 1991 októberében felváltó tollár nem épült be olyan erősen a nemzeti identitásba, mint mondjuk Németországban a márka. Sok szlovén a dínáros-tolláros időkben is inkább nyugatnémet márkában, illetve később euróban számolt, azt sokkal biztosabbnak tekintették. Az új fizetőeszköz szinte sokkszerűen érkezik: mindössze január 15-ig tart az időszak, amíg a tollár és az euró párhuzamosan érvényes fizetőeszköz lesz. Az expressz menetrend értelmében a kereskedelmi bankok már decemberben megkezdték a betétek átváltását, a pénzintézeteknél azonban csak március elsejéig lehet költségmentesen készpénzben tartott tollárt euróra becserélni. E határidő után csak a Szlovén Nemzeti Banknál lehet ezt külön díj nélkül megtenni – 2016 végéig (nálunk a jegybank a papírpénzt korlátlan ideig át fogja váltani).

Sokkal bonyolultabbnak tűnik az átváltási kurzus: egy euró 239,64 tollárt ér, de alapvetően mindenki 240-nel számol. „Az emberek éppen a felkerekítéstől, illetve az átállásba bújtatott áremeléstől tartanak a legjobban“ – állítja Breda Krutin. A Szlovén Fogyasztók Szövetségének elnöke ugyanakkor hasznosnak tartja, hogy már márciustól bevezették a kettős árcédulát: minden terméken vagy szolgáltatás számláján feltüntették, mennyibe kerül tollárban vagy euróban, és ez a gyakorlat még 2007 első negyedévében is tartani fog. A fogyasztóvédők félelmei szerint a jelenleg 200 tolláros csésze kávéért vagy fagylaltgombócért januártól könnyen egy eurót is kérhetnek. Igaz, több nagy kereskedelmi lánc azzal hirdeti magát, hogy lefelé kerekítik az árakat. Egyébként az euró bevezetése ürügyén a legnagyobb és legszemérmetlenebb mértékben a parkolási díjakat, valamint a bankköltségeket emelték fel. A kormány információs kampánya során közel 730 ezer háztartáshoz küldenek ki tájékoztatókat, amelyeket tucatnyi nyelven – köztük magyarul, szerbül és két különböző roma dialektusban is – kinyomtattak.

A fogyasztóvédők szerint főleg a nyugdíjasoknak és az alacsony keresetűeknek lesz pszichésen is nehéz feldolgozni a nagy számról kicsire való váltást. Vagyis azt, hogy a 100 ezer tolláros havi jövedelmük átszámítva 417 eurót ér. A szlovének Brüsszelben ugyan puhatolóztak, hogy Kelet-Közép-Európából jött új tagállamként kaphatnának-e különleges elbánást, de azt a választ kapták: ha az eurózónába akarnak bekerülni, ne próbálják megváltoztatni a szabályokat. Az eurózónába való belépés Szlovéniában nemzeti ügynek számít, s a politikai megosztottság ellenére e kérdésben széles körű társadalmi konszenzus alakult ki, sőt több problémát a nyugati integráció végső szakaszának tekintett közös valuta miatt a szőnyeg alá sepertek. (NSZab, VG, ú)