Búcsú az ingyenes nejlontáskáktól

Szlovákiában a tervek szerint már jövőre szigorítanak a szabályokon. Végleg búcsút inthetünk az ingyenes nejlontáskáknak. A világon hetente 37 milliárd nejlontasak kerül forgalomba. Ami a vásárlónak kényelmes, a természetnek pusztító. „Az egyszer használatos nejlontáskák az emberre és a természetre is veszélyt jelentenek” – nyilatkozta Silvia Nosálová, az Envi-pak társaság szóvivője. Gyilkos műanyagA kémiai víz- és levegőszennyezők után a műanyag zacskók teszik ki a legelterjedtebb környezetszennyező anyagot a világon. A boltban még praktikusnak gondolt hordozó eljutott már az Északi- és a Déli-sarkvidékre, a tenger mélyebb zónáiba és a Himalája csúcsaira is. A tengerparti uszadéknak a tíz százalékát, a tengerben lebegő szemétnek pedig a háromnegyedét teszi ki. A madarak fészket építenek belőle, amitől a tojásaik befüllednek, a halak és a teknősök megpróbálják megenni (előbbiek a felaprózódott műanyagdarabokat, utóbbiak a medúzának nézett egész zacskókat fogyasztják – a végeredmény mindkét esetben ugyanaz, a műanyag megjelenik a táplálékláncban), a fókák és a delfinek rendszeresen belegabalyodnak – minderre ritkán gondol, aki az otthonról hozott szatyor vagy kosár helyett tép magának egy zacskót a pénztárnál a kényelem jegyében. Riasztó számokAz Európai Unió területén évente 100 milliárd, azaz lakosonként 200 darab zacskó fogy, 89 százalékuk egyszer használatos. Szlovákiában még ennél is rosszabb a helyzet: egy lakosra 466 zacskó jut. Az Európai Unió legelterjedtebb műanyagzacskó-fajtája, az 50 mikronnál vékonyabb, könnyű nejlonzsák ráadásul a legtöbbször nem használható újra, és így hamar a szemétbe kerül. Uniós szabályozásA globális károk miatt Brüsszelnek is lépnie kellett. Az Európai Parlament tavaly áprilisban megszavazott szabálya szerint az unió tagországaiban csökkenteni kell a leggyakrabban használt és leginkább környezetszennyező műanyag zacskók használatát. Előbb-utóbb így minden uniós tagállamnak ki kell alakítania a maga „zacskópolitikáját”. Az uniós tagállamok kétféle szabályozás közül választhatnak. A könnyű műanyag zacskók éves felhasználását személyenként 2019 végéig 90 darab, 2025 végéig pedig 40 darab alá szorítják, vagy garantálják, hogy 2018-at követően a vásárlók nem kaphatnak ingyen ilyen nejlonzsákot. Kivételt itt is csak a biológiailag lebomló alapanyagú, illetve a higiéniai okokból (például a péksüteményeknél) használt vékonyfólia jelenthet. „Ezzel a jogszabállyal mindenki jól jár, hiszen hatalmas környezeti problémáról van szó” – nyilatkozta Margrete Auken dán zöldpárti képviselő, a téma parlamenti felelőse. Nem lesz ingyenSzlovákiában a környezetvédelmi minisztérium már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a hulladéktörvény módosítását, amely a tervek szerint jövő márciusban léphetne életbe. Az új jogszabály szerint a jövőben minden üzletben fizetnünk kell majd a nejlontáskákért, az üzleteknek pedig nyilvántartást kell majd vezetniük ezek eladásáról. Az üzleteknek ráadásul biztosítaniuk kell, hogy a vásárlók a jövőben a többször használatos vagy környezetvédelmi szempontból nem veszélyes táskákat is választhassanak. Pozitív példákSzlovákia azonban nem az első, amely visszafogja a nejlontáskák eladását. A globális károkkal az európai országok közül először Írország nézett szembe, ahol 2002-ben olyan magas adót vetettek ki a környezetkárosító csomagolásra, amivel gyakorlatilag kiszorították az üzletekből. A darabonkénti sarc 22 cent. Ennyi pénzért az írek már hajlandók mérlegelni: az új közteher bevezetésétől számított öt év alatt teljesen átalakították a vásárlási szokásaikat, vagyis eltűnt az eldobható és győzött a saját, általában újrahasznosított textilből készült cekker. Az eredmények pedig azonnal látszódtak: hetek alatt 90 százalékkal csökkent a közterületi hulladék mennyisége. A skandináv országokban a díjasítással és a tudatformálással értek el szép sikereket, ott a fejenkénti éves zacskófogyasztás négy darabra redukálódott. Drága váltásÍrországot idén júliustól Franciaország követte, ahol betiltották az egyszer használatos zacskók alkalmazását. A francia döntés évente 17 milliárd darabos kibocsátást érint, amiből egy átlagos esztendőben 8 milliárd közvetlenül a természetben landolt ez idáig. Az új szabályozást tíz évig tartó előkészítés előzte meg. Az ellenzők azonban azzal érvelnek, hogy a váltás 300 millió eurós költséggel jár, és végső soron áremelkedést okoz, többek között azért, mert a boltok két évre való zacskókészlettel, illetve megrendeléssel rendelkeznek, és az ebből adódó veszteségeiket nem fogják lenyelni. (TASR, MTI, mi)