Becsüljük meg a hasznosítható hulladékot

Szlovákia bővelkedik fenyvesekben, lomblevelű erdőkben, ezért érdemes foglalkozni a fakitermelés során keletkező hulladékok újrahasznosításával. E tekintetben igen nagy jelentőséggel bír a fa kitermelésénél a vágástéri hulladék hasznosítása, ami nyersanyagbázisként újratermelhető anyagok előállítására nyújt lehetőséget. A vágástéri hulladékot túlnyomórészt a kitermelt fákról eltávolított ágak alkotják, amelyeket a legtöbb esetben egyszerűen elégetnek anélkül, hogy bármiféle haszon származna belőlük. Pedig felhasználásuk az égetéshez viszonyítva nem is jár jelentős többletköltséggel, így nemcsak környezetvédelmi szempontból ésszerű, de gazdaságilag is teljesen indokolt. A lombos fák leveleiben, fiatal hajtásaiban, valamint a fenyőfélék tűlevelében értékes vitaminok, nyomelemek, bioaktív anyagok, valamint szénhidrogének, fehérjék találhatók, melyek vegyi feldolgozással kivonhatók és gazdasági szempontból fontos termékek, elsősorban illatanyagok, takarmányfélék, kozmetikai készítmények, gyógyszeripari alapanyagok előállítására használhatók. Többek között nagy jelentősége van az illóolajoknak, melyeknek felhasználási területe főként az illatszeripar, továbbá a háztartásvegyipar, valamint a gyógyszergyártás. Az erdei fafajok közül elsősorban a fenyőfélék, s ezen belül is a feketefenyő és az erdeifenyő tűlevele tartalmaz nagyobb mennyiségben illóolajat. A fenyőolaj gyártására alkalmas fenyőtű a 30-40 cm hosszúságú és 8-10 mm vastagságú fenyőágak végein található. Magában a fenyőtűben a fenyőolaj a vegetációs időszak folyamán fokozatosan halmozódik, s július–augusztusban éri el a legnagyobb mennyiséget. Éppen ezért a legmagasabb olajkihozatalt a nyár végi időszakban kitermelt fenyőfákról lehet bebiztosítani. A nagyobb olajkihozatal érdekében a feldolgozó üzembe szállított fenyőtűt még a feldolgozás előtt megfelelő nagyságú, mintegy 3-5 milliméter hosszúságú darabokra kell aprítani. A megfelelő minőségű fenyőolaj világossárga színű, könnyen illó, kellemes illatú és égetően csípős ízű folyadék. Gazdasági felhasználás szempontjából igen nagy jelentősége van a fenyőfélék anyagában képződő fenyőbalzsamnak is, amelynek további feldolgozásával fenyőgyanta és terpentin nyerhető. Nagyon sok olyan iparág van, amely a fenyőgyantát, illetve a gyantaszármazékokat felhasználja. A legnagyobb mennyiségben a fenyőgyantát azonban a szappanfőzés és a papírgyártás területén használják fel. A szappanfőzésnél mint fontos adalékanyagot tartják számon. Ugyanakkor a papírgyártásban a cellulózrostok enyvezésére szolgál, azzal a céllal, hogy a papír tinta- és festékállóvá váljék. Ezen túlmenően a fenyőgyantát még más iparágak is felhasználják. ĺgy például nagy jelentősége van egyebek közt a nyomdafestékek, a cipőkrém, a celluloid, a műkaucsuk, valamint a villamosipari szigetelőanyagok, továbbá a különféle ipari zsírok és kenőolajak gyártásánál is. A fenyőbalzsam feldolgozásának másik jelentős termékét, a terpentint viszont a lakk- és festékgyártásnál használják, főként oldó- és hígítószerként. Emellett kisebb mennyiségben még bizonyos gyógyszerek és illatszerek előállításához is felhasználható, ami ugyancsak növeli gazdasági jelentőségét. A fenyőfélékből nyerhető fenyőolaj, fenyőbalzsam, terpentin, fenyőgyanta és gyantaszármazékok mennyiségét elsősorban a felhasznált fenyőfák biológiai tulajdonságai, továbbá a termőhelyi körülmények, valamint a kitermelt fenyőtű tárolási körülményei befolyásolják leginkább. A falombanyag, illetve a fenyőtű felhasználásának lehetősége a jövőben kiterjedhet számos más területre is. Ezek közé tartozik egyebek közt például a vitaminok előállítása, takarmánylisztek gyártása.