Az igazságügy harcol a drága hitelek ellen

Pozsony. Az igazságügyi tárca javaslata szerint hamarosan búcsút inthetünk a felháborítóan magas hitelkamatoknak. A minisztérium a banki hitelek esetében nálunk is be szeretné vezetni a kamatplafont, vagyis azt a szintet, amelynél magasabb kamatokat nem szabhatnának ki a pénzintézetek.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években filléres hitelekhez juthatunk, hiszen a tárca által javasolt kamatplafon sem alacsony, a törvényt ráadásul könnyű lesz kijátszani. A minisztérium szerint a legmagasabb hitelkamat a jegybanki alapkamat ötszöröse lehetne. Mivel jelenleg ez utóbbi 4,25 százalékos, a legdrágább hitelért legfeljebb 21,25 százalékos kamatot fizetnénk. Az igazságügyi tárca a hivatalos jelentésében ugyan azt állítja, hogy a hitelkamatok szintjét szeretné csökkenteni, a valóságban a fogyasztási hitelről szóló törvényt kívánják módosítani, amely a teljes hiteldíjmutató (THM) maximális szintjét szabályozza. A THM egységesített formában, éves százalékban kifejezve mutatja meg, hogy mennyit fizet ténylegesen a hitel felvevője a folyósított kölcsön fejében. Azaz a THM nemcsak a kamatot, hanem a kölcsön egyéb járulékos költségeit is tartalmazza. Ha a törvénymódosításban csak a hitelkamatok felső határát szabnák meg, a bankok a kiesést behozhatnák a járulékos illetékeken. Számukra ugyanis nem probléma akár egy százalékos kamatot is kiszabni, miközben az illetékek szintjét a csillagos égig emelik. Manapság nem egy gyorshitelt nyújtó pénzügyi szolgáltató éves THM-je így néhány termék esetében eléri a 200-500 százalékot is, miközben alacsony kamattal vonzzák az ügyfeleket. Az igazságügyi minisztérium a törvénymódosítással elsősorban az irreálisan magas kamatokat kivető uzsorásokkal szeretné felvenni a harcot, a módosítás azonban gondot okozhat a bankok számára is. A fedezet és kezes nélkül kötött fogyasztási hitelek esetében ugyanis a bankoknál is túllépik a tárca által javasolt kamatplafont. A Szlovák Bankszövetséget meglepte az igazságügyi tárca javaslata, képviselői szerint ugyanis a minisztérium nem kérte ki a bankok véleményét. Furcsállják azt is, hogy a kamatplafont mélyrehatóbb elemzés nélkül határozták meg. A bankok szerint a kamatplafon bevezetése elsősorban a kisebb pénzű hiteligénylők számára lehet hátrányos, hiszen nekik a jövőben nem lesz esélyük hitelhez jutni. Az igazságügyi tárca ugyanakkor azzal védekezik, hogy az általuk felvázolt elképzelések egyelőre csak javaslatok. ĺgy könnyen elképzelhető, hogy a kamatplafont a jegybanki alapkamat hatszorosában határozzák meg. (mi, hn, t)