Az Eurócsoport kivárja a vasárnapi népszavazás eredményét

Közép-európai idő szerint kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram. Görögország nem teljesítette 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalapnak.  A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben az IMF-nek.  A görög miniszterelnök még kedden két levelet is küldött a nemzetközi hitelezőknek. Az elsőben azt javasolta, hogy Görögország kössön két évre szóló hitelmegállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM), és ütemezzék át a görög államadósságot. Athén azt is kérte, hogy a megállapodás megkötéséig hosszabbítsák meg a kedd éjfélkor kifutó európai hitelprogram hatályát. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban kedd esti rendkívüli tanácskozásukon nem hosszabbították meg a görög pénzügyi mentőcsomag hatályát, továbbra sem hajlandóak tárgyalni a görög adósság egy részének leírásáról, az ESM hitelkeretének igénybe vételére irányuló kérelemről pedig szokásos ügymenet szerint döntenek, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el. A másik, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett, szerdán ismertté vált levélben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök közölte, hogy kormánya bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó - a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott - átfogó javaslatcsomagját.  A görög miniszterelnök szerdán a nemzethez intézett televíziós beszédében ugyanakkor arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott. Szerinte a hitelezők programját elutasító nem szavazatok győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak. Ezzel szemben vezető európai politikusok a napokban sorra azt hangoztatták: a referendum valójában arról szól, hogy a görögök az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak-e maradni. A görög miniszterelnök váratlan kezdeményezését az Eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa telekonferencián vitatta meg szerdán délután. Jeroen Dijsselbloem az Eurócsoport elnöke már a megbeszélés előtt közölte, hogy Alekszisz Ciprasz tévébeszéde után nem sok esélyt lát az előrelépésre.  Az ülés után Jeroen Dijsselbloem az unió tanácsának sajtószolgálata által közzétett nyilatkozatában közölte, hogy a tanácskozáson a görög kormányfőtől kapott két levelet vitatták meg, valamint a görögországi politikai helyzetről tárgyaltak. A kedd éjfélkor lejárt mentőprogram esetleges meghosszabbításával kapcsolatban az Eurócsoport elnöke leszögezte, hogy miután a politikai helyzet nem változott Görögországban, a program lejárt, így az eredetileg még Athén rendelkezésére álló hitelkeret már nem hívható le. Az Eurócsoport végül úgy döntött, hogy minden további tárgyalás előtt megvárja a görögországi népszavazás eredményét. Az értékpapírpiacok összességében pozitívan reagáltak a görög adósságválság alakulásának szerdai fordulataira. Miután Görögországot részlegesen fizetésképtelennek minősítették a nemzetközi hitelezők, és a világ mégsem dőlt össze, a befektetők afféle "túl vagyunk rajta" hangulatban feladták az óvatosságot. A fő mutatók felíveltek, ámbár az előző kétnapi meredek esést még nem dolgozták le. A bizonytalan görög fejlemények közepette az euró viszont egész nap tovább gyengült a dollárral szemben.