Az egyetemistáknak csaknem a fele dolgozik a tanulás mellett

A nappali tagozatos diákok leggyakoribb pénzforrása a családi támogatás – a legtöbben szüleiktől, rokonaiktól, partnerüktől kapnak zsebpénzt, melynek konkrét összege – a család anyagi lehetőségeitől és attól függően, a diák kollégiumban vagy albérletben lakik-e – 50 és 100 euró között mozog. A szegényebb családból származók számára kihívást, stresszt jelenthet, hogy a szüleiktől kapott kevés – esetenként semmilyen – zsebpénzből hogyan gazdálkodják ki egyetemi tanulmányaik költségeit. Sokan már tanulmányaik mellett elkezdenek dolgozni: tízből 4 főiskolásnak van fizetett munkája. A többség a szülőkkel lakikMichal Kaliňák, az oktatási minisztériumi szóvivő tájékoztatása szerint az EUROSTUDENT nemzetközi program még zajlik, ám az előzetes adatok alapján már most nyilvánvalóvá vált: a diákoknak csak a töredéke, mindössze 3,4% képes önálló lakást biztosítani magának. A tanulók 38,5 százalékának az állandó lakhelye a szüleinél van, 46 százalék más személlyel lakik egy lakásban. A nappali tagozatosoknak csaknem a fele, a levelező tagozatosoknak csupán a 3,7 százaléka lakik kollégiumban. A felmérésből az is kiderül, hogy a kollegisták közül tízből négynek van állása. Ötödük az egész szemeszter alatt dolgozik, minden ötödik diák alkalmi munkát vállal, 20 százalékuk valamilyen alapítványi támogatást vagy ösztöndíjat kapott. A diákhitel népszerűtlen az egyetemisták között: alig 1 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel. A levelező tagozaton tanulók legfontosabb jövedelemforrása a brigádmunkáért vagy a rendes munkaszerződésre végzett munkáért kapott fizetés volt. 73,9 százalékuk egész évben dolgozik, 8,9 százaléknak alkalmi munkája volt, 17,2 százalékuk egyáltalán nem vállalt munkát. A levelező tagozatosoknak mindössze 1,4 százaléka intézett magának diákhitelt.Azok a diákok, akiket a szüleik is támogatnak, és még velük is élnek, általában megelégednek alacsonyabb fizetéssel, esetükben az átlagos havi kereset 309,6 euró. Akik kollégiumban, albérletben vagy saját lakásban laknak, jobban díjazott munkát keresnek, esetükben az átlagos havi fizetés 500 euró körül mozog. Igénylik a diákmunkátGazdasági elemzők szerint az utóbbi időben megnőtt a kereslet a diákmunka iránt, s ez a trend valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Az év elején ugyanis életbe lépett a munkatörvénykönyv módosítása, mely következtében növekedett a járulékok és adók mértéke, ezért a cégeknek kevésbé vagy egyáltalán nem éri meg megbízási szerződést kötni a munkavállalókkal. A diákok esetében azonban az állam kivételt tett: a 18 évesnél fiatalabbak után 66 eurós bevételig, a 18–26 évesek után pedig havi 155 eurós fizetésig nem kell semmilyen járulékot elvezetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alap mindössze 1,05%-a. A 66/155 eurós jövedelem fölött a munkaadónak már ki kell fizetnie a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is. A munkaadóknak akár havi 300 eurós fizetésért is megéri őket alkalmazni, hiszen 155 euróig a jutalom járulékmentes, csak e fölött kell egy kisebb tételt a társadalombiztosítási rendszerbe elvezetni. Az állam fokozatosan emelni fogja a járulékmentes összeget. Jövőre 159 eurós bevételig nem kell majd semmit elvezetni, és ezt évente akarják valorizálni. Havi 198 euró lehet járulékmentesLapértesülések szerint a szociális minisztérium azt fontolgatja, hogy a valorizáció az eredetileg tervezettnél gyorsabb tempóban történne, s a járulékmentes összeg akár már a közeljövőben 198 euróra ugorhatna. Szakértők ezt helyes lépésnek tartják, ugyanakkor azt javasolják, hogy vonatkozzon minden munkavállalóra. Ján Dinga, az Iness elemzője szerint abban, hogy a diákok iránt nő a kereslet, nincs semmi rossz, végső soron már tanulmányaik során kellő gyakorlatra tehetnek szert, az viszont nem elfogadható, hogy csak velük tesznek kivételt, mert nagyobb a lobbierejük. Csehországban egyetlen megbízásos szerződésre dolgozó sem fizeti a járulékokat.