Az aszály viszi el a termést

A mezőgazdasági termelők komoly aszályt jeleznek a dunaszerdahelyi, a nagyszombati, a komáromi, a nyitrai, az érsekújvári, a trencséni, a rimaszombati, a nagykürtösi, valamint a szakolcai régióból is. Több gazda – látva a siralmasan fejlődő növényzetet – úgy döntött, kiszánt bizonyos növénykultúrákat. Tették ezt elsősorban azok, akiknek már a kemény tél is jelentős károkat okozott az őszi vetésűekben. „Azok a termelők, akik nem tudták rendbe tenni a kemény hidegek okozta kieséseket, majd tavasszal megoldani a megfelelő szintű növényápolást és az öntözéses gazdálkodást, nagyon nehéz helyzetbe kerültek” – mondta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője.

A gabonát idén nem öntözték. „Az elmúlt héten szűk húsz hektárról begyűjtöttük az őszi árpát, a hozam csak mintegy 40 százaléka a korábbiaknak, átlag 2 tonna termett hektáronként. Csaknem ezer hektáron termesztünk idén gabonaféléket, gabonáinkat idén nem öntözzük. Voltak évek, amikor a kalászos gabonaféléket is öntöztük, de idén nem. Napi átlagban csaknem 20 hektárnyi területet vagyunk képesek öntözni – mondta lapunknak Karika Ferenc, a légi Agripent Kft. munkatársa. – Régiónkban a százéves csapadékátlag 530 milliméternyi évente, viszont idén június 20-áig mindössze 100 milliméter esőt kaptunk. Az volt a szerencsénk, hogy nem volt túl meleg a tavasz.”

Az érsekújvári járásbeli Szímő határában is elenyésző mennyiségű csapadék hullott idén. „Múlt hétig 158 milliméternyi csapadékot könyveltünk el év elejétől, tavaly viszont azonos időszakban 350 millimétert. Ennek ellenére bízom benne, hogy a leggyengébb hozamok is elérik a 4–4,5 tonnát hektáronkénti átlagban” – részletezte lapunknak Szalai József, a Szímői Mezőgazdasági Szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. 

Sok helyen hetedére csökkent az öntözött terület

Holéciová szerint Szlovákiában jelenleg mintegy 140 ezer hektárnyi területen vannak üzemképes öntözőrendszerek. „Az állandó klímaváltozás és a jelentős éghajlati kilengések idején, a nagy szárazságok miatt lenne fontos a mind több üzemképes öntözőhálózat. Általánosságban azonban elmondható, hogy a meglévő berendezések műszaki állapota több helyütt nem ideális. Másutt teljesen új hálózatok kiépítésére lenne szükség. A klímaváltozást a szlovákiai mezőgazdasági termelőknek sem szabad alábecsülniük” – figyelmeztetett Holéciová.

Perleczký Gábor, az SPPK Galántai Regionális Hivatalának igazgatója szerint az öntözéses gazdálkodást a régióban 1989-ig mintegy 36 ezer hektárnyi területen folytattak a mezőgazdasági üzemek. Az azóta eltelt időszakban azonban nagyon leromlott az öntözőhálózatok műszaki állapota, ma hatékony alkalmazással csak mintegy 5 ezer hektáron képesek öntözni a Galántai járás agártermelői. „A Csallóközben az elmúlt évben 5720 hektárnyi területen üzemeltek az öntözőhálózatok. Sajnos, évről évre csökkenő tendenciát mutat az öntözhető területek nagysága, hiszen egy évvel korábban még 6300 hektáron volt biztosítva az öntözés, pontosabban ekkora területen voltak üzemképes hálózatok. 1989 előtt viszont mintegy 30 ezer hektáron üzemeltek öntözőberendezések a Csallóközben” – tájékoztatta lapunkat Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke.