Átalakulóban a kereseti arányok

Az Európai Unió többi új tagállamához hasonlóan az átlagkereset Magyarországon is jóval az uniós szint alatt található. A visegrádi országokkal összehasonlítva Magyarországot megelőzi Lengyelország, viszont a magyar alkalmazottak átlagban 1,18%-kal keresnek többet, mint a csehek és 44,22%-kal többet, mint szlovákiai foglalkoztatottak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 2004 első negyedévében 140 700 Ft (22 512 Sk) volt, miközben a versenyszférában a volumen lényegesen kisebb (132 636 Ft), mint a költségvetési ágazatokban (160 461 Ft).

A költségvetési szférában jelentkező magasabb bérek egyrészt a kormány bérpolitikájának, másrészt az alkalmazottak magasabb iskolavégzettségi szintjének köszönhetőek. A versenyszférában a legjobban fizetett munkahelyek a pénzügyi, az információs szektorban és a gyógyszeriparban találhatóak. Az egyes ágazatok alsóbb és felsőbb szintjein jelentős eltérések tapasztalhatók az alapfizetések terén. A vállalkozási szférában foglalkoztatott személyek valós munkabérei a hivatalos, statisztikailag kimutatott bérek többszörösét is elérhetik (a szürke ill. fekete gazdaság működésének következtében).

Jelenleg a vállalkozási szférában foglalkoztatottak 30%-a külföldi tulajdonú cégnél áll alkalmazásban. A külföldi és vegyes tulajdonban levő vállalatok 45%-kal magasabb fizetést kínálnak, mint a 100%-os magyar tulajdonban levőek. A fizikai állományúak körében az átlagosnál kisebbek az eltérések, míg a nagyobb bérkülönbségek a kvalifikáltabb beosztotti munkaerőnél és a vezetőknél tapasztalhatóak. Bérkülönbségek nemcsak a tulajdonosi összetétel, hanem a vállalat nagysága szerint is megfigyelhetőek. A 300 és több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél a bérek 30-35%-kal magasabbak, mint az 5-20 fő között foglalkoztató intézmények esetében.

A vállalkozói szférában néhány éve kialakult a régiók három csoportja. A legnagyobb keresettel a központi régió, ezen belül is Budapest rendelkezik. A második csoportot a Nyugat- és Közép-Dunántúl képezi, ahol a keresetek az országos átlag körül mozognak. A harmadik, legszegényebb csoportot az ország többi része, vagyis Dél-Dunántúl és Kelet-Magyarország alkotja. Ezen utolsó csoportban a bérkülönbségek mértéke elhanyagolható. A keresetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak. Ha az országos átlagot 100-nak tekintjük, akkor a vállalkozói szférában Budapesten az átlagbér 116,8, a sereghajtó Észak-Alföldön pedig 87,9.

A férfiak keresete 40%-kal haladja meg a nőkét: 2003 decemberében a férfiak átlagos jövedelme 138 262 Ft, a nőké 94 356 Ft volt. Ezen kívül beigazolódott az a feltevés is, hogy a férfiak keresete 36-45 éves korhatár után csökken, míg a nőké a korra való tekintet nélkül növekszik. A nemek szerinti bérkülönbségek legérzékelhetőbbek Budapesten (56 000 Ft), legkisebbek az Alföldön (28 000 Ft).

A juttatások formája és mértéke szerint a vállalatokat 3 csoportra oszthatjuk. Az első csoportot azok a cégek képezik, amelyek csak a leggyakoribb juttatási formákat kínálják, egyesek figyelmet szentelnek a nyugdíj-előtakarékosságnak is. Ide tartoznak a költségvetési szféra intézményei, ahol a szakszervezetek tevékenysége erős. A második csoportba sorolhatók azon vállalatok, amelyek a modern juttatásokra, elsősorban az egészségmegőrzés támogatására koncentrálnak. Ebbe a csoportba tartoznak a nagy létszámú, jó gazdasági eredményeket elérő vállalatok. A minimális juttatásokat (étkezési hozzájárulás, tömegközlekedés támogatása) nyújtó cégek képezik a harmadik csoportot. Ide tartozik a vállalatok 40%-a, melyeknek nem elsődleges célja az alkalmazottak megtartása.

Előzetes számítások szerint a magyar bérszint 35 év múlva éri el az uniós átlagot. A Magyarországon működő cégek egyre több figyelmet szentelnek az alkalmazottak ösztönzésének. Igyekeznek őket nemcsak klasszikus eszközökkel – béremeléssel motiválni, de különböző juttatások formájában is. Fokozatosan átveszik a nyugaton már gyakori bérezési rendszereket, mint például a Cafeteria módszert, amelynek lényege: a cégek éves keretösszeget juttatnak a dolgozóiknak, akik különböző formákból szabadon állíthatják össze saját dotációs csomagjukat. (Trexima, ú)

Juttatások sokasága az alkalmazottaknak

Budapest. A magyar nagyvállalatok körében végzett felmérés bebizonyította, hogy a középvezetőknek nyújtott juttatások az alapbér 20%-át teszik ki, a felsővezetők esetében ez az arány 30%-os. A leggyakrabban használt juttatások, melyhez minden alkalmazott hozzájut, az étkezési hozzájárulás (96,8%), és a tömegközlekedés támogatása (84,5%). Szintén gyakori jutalmazási eszközök az oktatás támogatása (79,3%), segélyek nyújtása (67,3%), önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (52,2%), a lakás- (45,8%) illetve az üdülés támogatása (43,4%). (T)