Árfelhajtó hatást vált ki

A törvénytervezet beterjesztője, Vladimír Faič, a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője szerint ezzel meggátolják a hazai gyártók zsarolását, a termelőkből kipréselt különféle illegális illetékek fizetését. A baloldal által kierőszakolt törvény a maga nemében példátlan, Kelet-Közép-Európában ez az első ilyen jellegű parlamenti döntés. A precíz fogalmazást nélkülöző, kiskapukat nyitva hagyó törvény a „gazdasági erőt” például úgy definiálja, hogy e fogalom a hazai kiskereskedelmi piacból legalább 5 százalékkal részesülő, vagy évi 1,5 milliárd korona forgalmat meghaladó üzletláncokra vonatkozik. Az eredeti törvénytervezet azzal számolt, hogy a hálózatoknak kötelezővé teszik: árukínálatuk legalább 70 százalékának szlovákiai terméknek kell lennie. E kitétel ellen azonban tiltakozott az Európai Bizottság, ezért a törvény elfogadott verziójából kikerült. Ellenben a honatyák becsempészték azt a megkötést, hogy az üzletláncok által kínált minden egyes termékből legalább három fajtát kell forgalmazniuk (ez utóbbi az 1000 négyzetméternél nagyobb eladó területű üzletekre vonatkozik). Az üzletláncoknak 6 hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új feltételekhez. A szabálysértők maximális bírságát az eredeti 1 millió korona helyett 3 millió koronában állapították meg, s a büntetést a gazdasági minisztérium rója ki. A törvény kötelezővé teszi az üzletláncok regiszterének összeállítását, továbbá szigorítja az új üzlethelyiségek létrehozását. Minden egyes új eladóterület megépítését engedélyeznie kell a szlovák iparkamarának, a szlovák élelmiszer-kamarának, továbbá az önkormányzatoknak, amelyek az engedély megadásakor tekintetbe veszik az ottani bolthálózat szerkezetét, a helyi lakosság vásárlóerejét és szokásait. A parlament döntését ellenzik az üzlethálózatok működtetői, viszont támogatják a hazai élelmiszergyártók. Pavol Konštiak, az üzlethálózatok szövetségének elnöke szerint a törvénynek árfelhajtó hatása lesz, gyakoribbá válik a korrupció és a bírósági pereskedés. Úgy látja, hogy a versenyt fékező döntés eredményeként a fogyasztók, vagyis a lakosság a magasabb árak révén akaratlanul is dotálni fogja a hazai agrárszektort. Arról nem is szólva, hogy ún. gumitörvény született, vagyis a benne foglalt rendelkezések homályosak, többféleképpen értelmezhetők. Konštiak alkotmányos problémákra is felhívta a figyelmet, mivel a törvény az egyik fél jogait korlátozza a másik fél javára. Az élelmiszergyártók egy része viszont kiáll a törvény mellett, mondván: a hipermarketek üzemeltetői már nem élhetnek a zsarolás, az illegális illetékek befizetésének eszközével. A törvényt egyelőre még nem írta alá Rudolf Schuster államfő, tehát még van mód az esetleges finomításokra, a vitatott részek újratárgyalására. (shz)