Államcsőd 15 éven belül

A közpénzek tavalyi kezelése nem a fenntarthatóság irányába mutat, állítja elemzésében a Költségvetési Tanács. Hosszú évek óta először romlott a tartós fenntarthatósági mutató, amely a 2013-as 1,9 százalékról tavaly 2,4 százalékra nőtt. Ez a GDP arányában fejezi ki azt, hogy az államnak mennyivel kellene emelnie az adókat, hogy 50 éves távlatban az államadósság ne haladja meg a GDP 50 százalékát. „A demográfiai előrejelzések olyan rosszak, hogy ha nem változtatnak a mai szabályozáson, akkor a közpénzeket nem menti meg a gazdaság kedvező fejlődése sem – állítja Horváth Mihály, a tanács tagja. – Vagy módosítjuk a kiadási oldalt, vagyis reformokat léptetünk életbe, vagy emelni kell az adókat, de idővel komoly problémát jelent majd az államadósság kezelése.” Szerinte a változatlan szabályozás mellett már 2030-ra elérheti az adósság a GDP 100 százalékát. A tanácstag szerint a két legfontosabb terület, amelyet át kellene alakítani, az egészségügy és a hosszú távú gondoskodás. Horváth szerint a jelenlegi generációk még a GDP 108%-ának megfelelő adósságot halmoznak fel, és hagynak a következő generációkra. „A jelenlegi szabályozás olyan, hogy a ma élő generációk magas támogatást kapnak a későbbi generációk számlájára” – jelentette ki az elemző. Szerinte minden 2014-ben megszületett gyermek az élete során átlagosan 41 ezer euróval többet kapna a jelenlegi szabályozás mellett, mint amit befizet az állami költségvetésbe. Ha a jelenlegi 55%-os GDP arányos adósságállományhoz hozzászámítjuk az általa jósolt 108 százalékot, akkor a következő generációkra mintegy 160%-os GDP arányos adósság marad. Horváth szerint a legsúlyosabb gondokkal a jelenlegit követő harmadik kormánynak kell majd szembenéznie. A pénzügyminisztérium szerint azonban a tanács elméleti forgatókönyvekkel játszik, azzal számol, hogy a kormány semmit nem fog tenni a következő években. „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elmúlt három évben az államháztartás kiadásainak konszolidációjával és reformjával, valamint a nyugdíjreformmal mintegy felével javítottuk a közpénzek hosszú távú fenntarthatóságát” – reagált a pénzügyminisztérium. A kormány stabilitási programját azonban az ellenzék is bírálta. „A program a következő kormányra hárítja a spórolást, szinte semmilyen reformot nem tartalmaz” – bírálta a kormányt Miloš Moravčík, a KDH gazdasági alelnöke. Ivan Švejna (Híd) sem hisz a kormány reformlépéseinek. „Ha figyelembe vesszük a már megígért szociális csomagokat is, akkor komolyan megkérdőjelezhetőek a bemutatott adatok – jelentette ki a Híd gazdasági szakértője. – Nem hiszem, hogy 10 hónappal a választások előtt még bármilyen konszolidációra számítani lehet.” A program ugyanis azzal számol, hogy idén 2,55%, jövőre viszont már csak 1,93%, 2017-ben 0,88%, 2018-ban pedig 0,53% lesz az államháztartási hiány. Ehhez azonban még a pénzügyminisztérium szerint is reformokra van szükség, a megtakarítások mértékét 2017-ben a GDP 0,6%-ára, 2018-ban pedig 0,9%-ára becsüli a pénzügy. (lpj, TASR)