Aki nem termeszt, az pénzt arat

Öntözik a cukorrépaföldeket Feketenyék határában. Brüsszel azt szeretné, ha a gazdák felhagynának a cukorrépa termesztésével.TASR-felvéteA cukorágazat tavaly beindított reformjának az volt a célja, hogy a közösségben termelt cukor kvótamennyiséget 2010-ig mintegy 6 millió tonnával csökkentse, ehhez közösségi alapból az érintettek számára pénzügyi támogatást kínált fel. Brüsszel elképzelése szerint az említett mennyiséget kivonták volna az unió belső piacáról, hogy a tervezett 36%-os árcsökkentés mellett sikerüljön a piaci egyensúly fenntartása. A folyamat végén a fennmaradt mennyiségről való lemondást már kötelező érvénnyel fogják a tagországok számára előírni, és 2010 után nem lesz lehetőség a támogatások folyósítására sem.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az önként feladott kvóták mennyisége a reform első két esztendejében a támogatások ellenére elmaradt a tervezettől, ezért a bizottság most új javaslatokkal kívánja elérni, hogy az eddigi 2,2 millió tonnányi önként feladott kvótához a megadott határidőig további 3,8 millió tonnát számoljanak fel a cukorpiac résztvevői. A cukorpiac szerkezet-átalakítására kidolgozott új javaslatok közül az egyik legfontosabb, hogy a gyártással önként leálló üzemeknek járó restrukturalizációs támogatásokból a répatermesztőknek és a gépi berendezések szállítóinak szánt részesedés szintjét 10%-ban szabnák meg, és visszamenőleg is kifizethető lenne (a jelenlegi szabályozás szerint az említett 730 euró/t szerkezetváltási támogatásból a gazdáknak is részesülniük kell, a konkrét összeg azonban nincs meghatározva, arról a cukorgyárnak kell megegyeznie beszállítóival). Ugyanakkor azok a termesztők, akik önként lemondanak a kvótájukról, további kiegészítő támogatáshoz jutnának. Erre a támogatásra azok is jogosultak lennének, akik már előzőleg lemondtak a kvótájukról, így kizárnák annak lehetőségét, hogy a reform kezdetén belépők kárt szenvedjenek. A dotáció javasolt összege a 2008/2009-es esztendőben 237,5 euró/tonna. A cukorrépa-termesztők számára ezen kívül közvetlenül is lehetővé tennék, hogy a vállalat megszabott kvótájának legfeljebb 10 százalékáról önként lemondjanak. Azoknak a cukortermelő vállalatoknak, amelyek a 2008/2009-es szezonban önként feladják a nekik megszabott kvótamennyiség egy részét, nem kell fizetniük restrukturalizációs illetéket ezért a mennyiségért.

Az EB új javaslata azonban elfogadhatatlan a répatermesztők számára. Viera Tomkuliaková, a Cukorrépatermesztők Szövetségének elnöke elmondta, szervezetük európai szintű lobbizásba kezd a tervezet ellen. Tomkuliaková szerint a tavaly elfogadott cukorreform eleve úgy volt kidolgozva, hogy az új tagállamokat sújtsa elsősorban. Mindegyik hazai cukorgyár ugyanis külföldi kezekben van, így a tulajdonosoknak semmi érdeke nem fűződik a termelés megőrzéséhez a térségben. A régi tagállamokban azonban a termelők rendszerint részvényesei a terményeiket feldolgozó cukorgyáraknak, így egy üzem bezárása több akadályba ütközik. A brüsszeli javaslattal nem ért egyet a mezőgazdasági tárca sem, amely úgy véli, a dunaszerdahelyi cukorgyár bezárásával Szlovákia már kivette a részét az európai cukorgyártás csökkentéséből.

Jelenleg Szlovákiában két cukorgyár működik: Szereden és Trenčianska Teplán. A dunaszerdahelyi üzemet, amely az országos cukorkvóta csaknem 30 százalékát – több mint 70 000 tonnát birtokolta – ez év elején zárták be, éppen a brüsszeli cukorreformra hivatkozva. A javaslattervezetről a miniszteri tanácsnak és az Európai Parlamentnek is döntenie kell, elfogadására várhatóan októberben kerülhet sor. Ha a javaslat valóban érvénybe lép, még drágább lesz a cukorreform, mivel az további támogatásokkal számol a termelők számára. (tszl, czk)