<p>Az EU keleti tagországaiban forgalmazott silány minőségű élelmiszereket vizsgáló szlovák ellenőrzéseket követően tegnap a magyar élelmiszer-felügyelet is közzétette az ezzel kapcsolatos jelentését. Az eredmény erősen vitatható.</p>
A magyarok is silányabb árut kapnak a nyugati multiktól
„Tényleg silányabb árut hoznak Magyarországra. A vizsgált ételek 70 százalékánál tapasztalható kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés, szinte kivétel nélkül a Magyarországon forgalmazottak kárára” – mondta Fazekas Sándor földművelés-ügyi miniszter.
Olcsóbb alapanyag
Zsigó Róbert államtitkár szerint a különböző piacokra különböző minőségben történt gyártás jelensége valóban létezik. Jellemzően osztrák, valamint olasz boltokban vásárolták a termékeket, amelyeket a Magyarországon árultakkal hasonlítottak össze. 84 élelmiszert, 7 sört, valamint 5 kutya-, illetve macskaeledelt hasonlítottak össze. A 96-ból 71 esetben találtak különbséget, döntő többségben érzékszervvel érzékelhető volt az eltérés, de arra is volt 30-nál több példa, hogy az összetevők is eltértek. Jellemző, hogy gyengébb minőségű nyersanyagot, több ízfokozót használnak az itt árult termékekben – mondta az államtitkár. Gyakran spórolnak a magyarországi termékeken, miközben az árakon ez nem látszik meg – tette hozzá.
Csak hergelésre jó
De hiába végezték el a vizsgálatot, annak hatósági következménye nem lesz, innen ez már uniós hatáskör – mondta el Zsigó. Igaz, Fazekas azt is elárulta, hogy a megállapításokat még el sem juttatták Brüsszelbe.
Jogosultság nélkül
Ennél is botrányosabb azonban, hogy a mostani ellenőrzést úgy végezték el, hogy a Földművelésügyi Minisztérium még csak most készül jogosultságot adni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) az ilyen ellenőrzések elvégzésére. Ez pedig aggályossá teszi a mostani vizsgálat törvényességét, ráadásul a Nébihnek arra sincs jogosultsága, hogy a külföldön beszerzett élelmiszereknél végezzen hatósági vizsgálatokat.
Zsigó Róbert szerint a törvényből egyenesen levezethető, hogy a Nébih végezhet összehasonlító vizsgálatokat. A hvg.hu elemzése szerint azonban a most hatályos törvényszöveg ennek az ellenkezőjét mutatja, legfeljebb arról lehet szó, hogy most nem tiltják az összehasonlítást: a jogszabály tételesen, 21 pontban sorolja fel, mi a Nébih feladata, az összehasonlító vizsgálatokat pedig csak most készülnek betenni ezek közé. A kérdésre, hogy hogyan végezhettek nemzetközi összehasonlítást, amikor erre nincs jogosultság, az államtitkár annyit válaszolt: a Nébih akkreditált laboratóriumában hasonlították össze a termékeket, emiatt ő ezt a tesztet hitelesnek tartja.
Még drágább is
Nemrég a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelőség (ŠVPS) is felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vizsgált termékek több mint fele rosszabb minőségű Szlovákiában, mint Ausztriában. Jozef Bíreš, az ŠVPS igazgatója szerint a hústermékeknél a legszembeötlőbb a különbség. „Ennél is vérlázítóbb, hogy miközben a keleti tagországokban silányabb élelmiszert forgalmaznak, ugyanazért a termékért nagyobb összeget kérnek, mint a gazdagabb nyugat-európai fogyasztóktól” – nyilatkozta Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter a csehországi felmérésre hivatkozva, amely a cseh és német üzletek árait hasonlította össze. (MTI, hvg.hu, TASR, mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.