A krumpli keresett portéka lehet

A burgonyatermesztés iránt az egykori cukorrépatermelők is érdeklődnek, akiknek a dunaszerdahelyi cukorgyár bezárása után valamivel pótolniuk kell e fontos növénytTASR-felvételA burgonyát táplálékként az egészséges ételek közé sorolják, mégis visszaesőben a fogyasztása. (A világtrendet a szlovákiai fogyasztás is követi, bár nálunk még az egy főre eső fogyasztás az egészségesnek tartott évi 76-80 kilóra tehető. Ebből 11-16 kilót tesz ki a korai burgonya és 63-67 kilót a kései.) A szakértők a jelenséget azzal magyarázzák, hogy míg a tésztaféléket a gyártók és forgalmazók agyonreklámozzák, a burgonyafogyasztás népszerűsítésére csak elvétve van példa. Arról, hogy a jelenségen miként lehetne változtatni, szó lesz az európai burgonyaforgalmazók szövetségének két hét múlva Pozsonyban sorra kerülő kongresszusán is. Szlovákia, pontosabban a Szlovákiai Burgonyaszövetség (a hazai termelők és forgalmazók 70 százalékát tömöríti) 2000 óta az Europapat tagja. Az 59. kongresszus legfőbb céljaként a szlovákiai szervezők a piacra szánt burgonya minőségi követelményeinek az egységesítését tűzték ki.

Ez azért jelent problémát az EU-ban a régi és az új burgonyatermelő országok között, mert a burgonyára nemzeti minőségi kritériumok vonatkoznak, ezek pedig országonként jelentősen különböznek. Viliam Bezák, a burgonyaszövetség elnöke szerint a régi tagországokban kevésbé szigorú minőségi normák érvényesek. Ha ez az áru megjelenik a szlovákiai piacon, márpedig a hazai készletek február végére, március elejére rendre elfogynak, akkor a minőségellenőrök csak akkor kifogásolhatják, vonthatják ki a forgalomból a göcsörtös, héjasértett vagy sebzett krumplit, ha az már szemlátomást rothad, esetleg a leve is csorog. Bezák szerint a kérdés rendezésére csak a német EU-elnökség alatt van esély. Eredmény azonban csak akkor várható, ha sikerül megnyerni a régi tagországok közül Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Franciaországot és Nagy-Britanniát, amelyek az európai burgonyatermelés 75 százalékát adják.

A burgonya az EU-ban nem élvez speciális támogatást. Bár sokan azt jósolták, hogy e termény lesz Szlovákia EU-csatlakozásának első áldozata, a jóslatok szerencsére nem váltak valóra. A termesztési terület átmeneti csökkenése után a helyzet mára stabilizálódott, sőt idén már a növekedés jelei is észlelhetők – mondta Bezák, bár pontos statisztikákkal még a szövetség nem rendelkezik. Új jelenségnek nevezte, hogy külföldi, főleg dán termelők – szlovákiai szubjektumok színében – megjelentek a piacon.

Jelenleg mintegy 300 hektáron vetettek burgonyát, főként a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban. Érdeklődés mutatkozik a burgonyatermesztés iránt az egykori cukorrépatermelők körében is, akiknek a dunaszerdahelyi cukorgyár bezárása miatt valamivel pótolniuk kell e fontos növényt.

Szlovákia 75-80 százalékra önellátó a burgonyából. E növényt már csak elvétve termesztik az északi és keleti, valamint közép-szlovákiai országrészben, az össztermelés több mint felét Dél-Szlovákiában állítják elő, főként a komáromi, érsekújvári, szenci és hegyháti régióban.

Az új idényben az importált korai burgonya ára mintegy 10 százalékkal olcsóbb a tavalyi korai burgonyánál. Egyes becslések szerint az ártrend a későbbi fajták esetében is hasonló lehet, bár a jelenlegi vegetációs szakaszban még merészség lenne megjósolni az árakat. (gyor)