A kedvezőbb jelzáloghitel felpezsdítette a piacot

Szlovákiában csupán a lakosság 15 százaléka takarékoskodik rendszeresen – derül ki a 2muse piackutató társaság idei felméréséből. Több-kisebb rendszerességgel a lakosság 54 százaléka tesz félre. A takarékoskodni tudók 24 százaléka havonta legfeljebb 50 eurót tesz el nehezebb időkre, 17 százaléka 50 és 99 euró közötti összeget, mindössze a válaszadók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy havi szinten 150 eurónál nagyobb összeget tud félretenni. A leggyakoribb megtakarítási formáknak a kamatozó számla, a folyószámla és az életbiztosítás számít. Közel 20 milliárd euróA felsoroltakból úgy tűnhet, a lakosság fülig el lehet adósodva, hiszen a megtakarítani tudók fele is legfeljebb havi 60 euróval növeli a bankban, biztosításban, befektetési alapban dolgozó pénzét. A helyzet mégsem ilyen komor, sőt, az Európai Unió keretében a leginkább takarékosak közé tartozunk, azok közé, akiknek jóval nagyobb a megtakarításuk mint a banki hitelük. Ettől függetlenül a banki hitelek volumene viharos gyorsasággal emelkedik. A hitelállomány az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal bővült, ami a leggyorsabb növekedésnek számít az egész eurózónában. A Szlovák Nemzeti Bank statisztikái szerint Szlovákiában a lakosság hitelállománya 2013 végére elérte a 19,6 milliárd eurót. A legnagyobb érdeklődés a lakáshitelek iránt mutatkozott, amelyekből tavaly 29%-kal többet folyósítottak, mint egy évvel korábban (abszolút számokban kifejezve 4,7 milliárd eurót), ami a csökkenő kamatoknak (már 4 százalék alá bukott a jelzáloghitelek átlagos kamatszintje) és a korábbi, kedvezőtlenebb feltételekkel felvett hitelek refinanszírozásának (az új, kisebb kamatú hitellel törlesztik a régit) köszönhető. A tavaly felvett fogyasztói hitelek összege elérte a 2,8 milliárd eurót, ami 12 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. A fő mozgatórugókZdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) vezető elemzője szerint a növekvő hitelfelvételi kedv a csökkenő kamatokon kívül több más tényezővel is magyarázható. Természetesen sokat nyom a latban, hogy a szlovák hitelpiac viszonylag fiatalnak számít, a növekedési potenciál így jóval nagyobb, mint a már telített nyugat-európai piacok esetében. Štefanides úgy látja, hogy a hitelfelvételi kedvet az is növelte, hogy a lakosság ma már kevésbé fél a jövőtől, mint az elmúlt években. Ehhez hozzájárult az is, hogy Szlovákia gazdasága még mindig a leggyorsabban növekvők közé tartozik az eurózónában, és persze az is, hogy a magas munkanélküliség ellenére az utóbbi időszakban már egyre kevesebb a tömeges elbocsátás, vagyis az embereknek kevésbé kell félniük attól, hogy az utcára kerülnek. Végül, de nem utolsósorban, a jelzáloghitelek attraktivitását az is növelte, hogy a csökkenő hitelkamatok, és a hiteligénylőkkel szemben támasztott enyhébb feltételek mellett az ingatlanárak is visszaestek 2008 óta. „Megéri alaposan szétnézni a piacon, hiszen a jelzálogot több éven keresztül törlesztik” – vallja Maroš Ovčarík, a Finančná hitparáda pénzügyi portál elemzője. A bankok az alacsonyabb kamatot gyakran a hitellel járó egyéb díjak megemelésével kompenzálják, az ügyfeleknek ezért a teljes hiteldíjmutató (THM) alapján kellene tájékozódniuk. A törlesztés aranyszabályaMég mielőtt a bankhoz fordulnánk, mérjük fel anyagi lehetőségeinket, vessük egybe a havi nettó bevételünket a leendő törlesztőrészlet nagyságával. Általános jó tanács, hogy a törlesztőrészlet ne lépje túl a havi bevétel 33%-át, magyarán bevételünk egyharmadánál nagyobb részt. A legszerencsésebb, ha a hitelfelvétel előtt kipróbáljuk a 3/33/3 szabályát, azaz, a kölcsön előtt megpróbálunk három hónapon át annyit félretenni, amekkora a feltételezett törlesztőrészlet lesz. A 33 százalékról már szóltunk, a lényeg, a bank irányában meglévő terheink tartósan ne lépjék túl anyagi keretünk egyharmadát. Például ha a háztartásunk havi átlagbevétele 1200 euró, akkor a különböző törlesztőrészletek együttes nagysága ne lépje túl a havi 400 eurót. Végezetül az utolsó hármas azt jelenti, hogy képezzünk tartalékalapot, aminek nagysága érje el a 3 havi részlet nagyságát. Régi hitelt csak akkor váltsunk ki újjal, ha az új feltételei határozottan jobbak, mint a korábbié. Emellett a hitel kiválasztásakor ne csak a kamat nagyságát figyeljük, hanem az ún. teljes hiteldíjmutatót, ennek szlovák rövidítése RPMN – az utóbbi ugyanis magában foglalja a kezelési költségeket, a számlavezetési díjat, vagyis jóval pontosabb képet ad a kölcsön teljes költségéről, mint a színtiszta kamat. Azt se feledjük, hogy amikor egy bank úgy hirdeti meg a hiteltermékét, hogy a kamat például 6,90 százaléknál kezdődik, akkor tudatosítsuk, ez csupán a legjobb helyzetben levő megbízható adósokra vonatkozik, azaz ne számoljunk azzal, hogy a legjobb feltételt kapjuk. Legvégül olvassuk el a szerződés apró betűs részleteit is, ezekből kiderülhet, van-e lehetőség a határidő előtti, pluszköltség nélküli törlesztésre. Ha már felvettük a hitelt, és úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező időszakban esetleg képtelenek leszünk időben téríteni, érdemes biztosítanunk magunkat, még ha az utólagos biztosítás jelentősen meg is drágítja a kölcsönt. Az alapbiztosítás csak haláleset és súlyos egészségkárosodás esetén fizeti ki az adós költségeit, a bővített biztosítás azonban a munka elvesztésére is gondol. Míg egy esetleges halálesetnél a biztosító az adós helyett kifizeti az egész hitelt, munkanélküliség esetén csak egy időre vállalja át a törlesztőrészletek fizetését. Ha rájövünk, hogy a felvett hitelt képtelenek vagyunk időben visszafizetni, erről minél hamarabb értesítsük a kölcsönt nyújtó bankot. Ebben az esetben a pénzintézettel meg lehet egyezni a visszafizetés elhalasztásában, esetleg a havi törlesztőrészletek csökkentésében, és a futamidő meghoszszabbításában. Ha a fizetésképtelen ügyfél nem jelentkezik önként, a pénzintézet garantáltan keresni fogja. Egészséges bankokA szlovákiai bankok kamatokból származó bevételei tavaly 1,81 milliárd eurót tettek ki, ami több mint 3 százalékos növekedésnek számít. „A nyereségességnek köszönhetően a szlovák bankszektor az Európai Unióban az ötödik legstabilabbnak számít, e tekintetben csak Finnország, Málta, Svédország és Luxemburg előzi meg Szlovákiát” – derül ki a Szlovák Bankszövetség (SBA) jelentéséből. Szlovákia eszerint a gazdasági válság kirobbanása óta hat helyet lépett előre a banki toplistán. A stabilitás eredményeként a szlovákiai bankok adózás utáni nyeresége tavaly 10,7 százalékkal nőtt, és az összesített profit elérte az 552,87 millió eurót (2012-ben 499,5 millió euró volt az idevágó adat) – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) adataiból. A Szlovák Bankszövetség szerint a pénzintézetek gazdálkodását ugyan negatívan érintette a rendkívül magas bankadó, a hitelek iránti növekvő lakossági érdeklődésnek köszönhetően azonban így is nagyobb bevételekre tesznek szert. (EF, shz)