A héten már eltűnhet a víz a termőföldekről

A nagy meleg ellenére a vártnál lassabban tűnik el a víz az elöntött termőföldekről – tájékoztattak tegnap a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) képviselői. „Jó hír, hogy ha ez a tikkasztó hőség még néhány napig megmarad, akkor ezen a héten már eltűnhet a földekről a víz” – nyilatkozta Stanislav Nemec, az SPPK elnöke. Az időjárás még gondot okozhatA kárfelmérés még nem ért véget, de az SPPK elnöke szerint már most biztos, hogy az idei áradás nem okozott olyan károkat, mint az előző években. „A károk inkább lokális jellegűek, konkrét mezőgazdasági üzemek lehetnek érintettek, de nem teljes régiók, mint ahogy az korábban gyakran előfordult” – fűzte hozzá Nemec. A Komáromi járásban az árvíz során 1700 hektárnyi termőföld került víz alá, a legnagyobb károk a kukorica-, a gabona- és a napraforgótermésben várhatók. Gúta környékén 700 hektárnyi földet öntött el a víz. A Galántai járásban, Királyréven, Alsóhatáron és Nádszegen összesen 550 hektárnyi termőföld volt víz alatt. Az SPPK szerint egyelőre még nehéz megítélni, hogy milyen lesz az idei termés, és kell-e drágulásra számítani. A gazdák is arra figyelmeztetnek, hogy az időjárás ezekben a napokban is kiszámíthatatlan. „A hónap végéig, de július elején is valószínűek még heves esőzések és jégesővel kísért viharok, s mindez komoly nehézségeket okozhat. Egyelőre tehát semmiben sem lehetünk biztosak, az idei termést majd akkor lehet értékelni, ha már a magtárban lesz” – zárta le Nemec. A keletkezett károk azonban a legpesszimistább forgatókönyvek szerint sem érik el a 2002-es árvizek utáni szintet, amikor az országban több mint 200 ezer hektárnyi termőföld került víz alá. Káralap létrehozását sürgetikMint minden árvíz után, a gazdák most is emlékeztetik az illetékeseket, hogy mielőbb szükség lenne egy úgynevezett Kockázati Alap létrehozására, amelyet a természeti katasztrófák utáni kártérítésre lehetne felhasználni. „Az alap létrehozásáról, amelybe a mezőgazdászokon kívül az állam és a biztosítók is befizetnének, évek óta beszélnek, de mindeddig nem történt előrelépés az ügyben” – mondta Nemec. A 2010-es árvizek során például a gazdák 100 millió eurós károkról beszéltek, a kártérítés végösszege viszont alig érte el az ötmillió eurót. Egyre gyakrabban váltakozik az extrém meleg időjárás az árvizekhez vezető esőzésekkel, ezért az SPPK szerint mielőbb ki kellene találni egy hatásos kártérítési rendszert, amely a történtek után azonnal működésbe léphetne. Nemec szerint itt nemcsak a mezőgazdászokra kellene gondolni, hanem az átlagos állampolgárokra is, akik a nagyobb természeti katasztrófák után kénytelenek drágább élelmiszert vásárolni. A gazdák nem kapnak elég pénzt a kártérítésre, így mindig áremelésre kényszerülnek, hogy fedezni tudják a veszteséget. Az SPPK elnöke példaként említette az osztrák rendszert, ahol az ár- és belvíz okozta károkat egy speciális alapból térítik, amelybe az állam, a biztosítók és a gazdák is befizetnek. (dem, TASR)