<p>A Fico-kabinet elhibázott gazdaságpolitikája is felelős a rendkívül magas munkanélküliségért, egyre kevesebb beruházó érkezik ugyanis Szlovákiába, akiket az állam egyre nagyobb összeggel kénytelen támogatni. </p>
A gazdagabb régiókat támogatták
Pozsony |
A beruházók nagy része ráadásul nem a nagy munkanélküliséggel küszködő régiókban telepedett le. Szlovákiában a beruházások támogatásának a jelenlegi rendszerét 2002-ben vezették be. „Azóta az állam 151 cégnek folyósított állami támogatást: az együttesen több mint 7 milliárd eurós beruházáshoz az állam 1,5 milliárddal járult hozzá” – nyilatkozta Juraj Mach, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzője. Szerinte a beruházások és az állami támogatások volumene szempontjából az elmúlt években jelentős ingadozások tapasztalhatók, amihez az egyes kormányok gazdaságpolitikája is hozzájárult. Az IFP most kiadott elemzése szerint a legtöbb beruházó a második Dzurinda-kormány idején, 2002 és 2006 között érkezett az országba, így a legtöbb támogatást is akkor folyósították. A baloldali Fico-kabinet hatalomra lépésével jelentős mértékben romlott a vállalkozói környezet, ami a beruházások drasztikus csökkenésével járt. Némi javulásra csak a Radičová-kormány idején, 2010 és 2012 között került sor, a második Fico-kabinet azonban ennek is gátat vetett. Az elmúlt két évben csak 23 beruházást támogattak, ráadásul a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt egyre nehezebben és egyre drágábban lehet Szlovákiába csalogatni a cégeket. Az IFP szerint 2002-ben az állami támogatás a beruházásnak átlagosan a 19 százalékát tette ki, tavaly pedig ez már 29 százalék volt. A beruházások állami támogatásával eredetileg az elmaradottabb régiók felzárkózását kívánták elősegíteni. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ezzel a bal- és a jobboldali kormányok sem sokat törődtek. „A legtöbb állami támogatás a nyugati országrészben letelepedő cégeknek jutott, miközben az állástalanok aránya itt alig 10 százalék. A csaknem 20 százalékos munkanélküliséggel küszködő keleti országrésznek ennél jóval kevesebb támogatás jutott. Így míg az állami támogatásoknak köszönhetően a nyugati országrészben nagyjából 25 ezer új munkahely jöhetett létre, a keleti országrészben ez 10 ezer körül mozgott” – nyilatkozta Mach. Az IFP elemzése szerint Közép-Szlovákiában is csak statisztikailag jobb a helyzet, mint a keleti országrészben, hiszen míg a legnagyobb munkanélküliséggel a déli, magyarlakta járások küzdenek, a legtöbb állami támogatás az északi járásokba, főként Zsolna környékére érkezett. Az állam ráadásul egyáltalán nem fukarkodott: míg a keleti megyékben a 2002 és 2008 közötti időszakban egy munkahelyre átlagosan 25 ezer eurós állami támogatás jutott, Közép-Szlovákia esetében ez elérte a 45 ezer eurót.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.