A föld azé, aki mezőgazdász?

A Jahnátek által beterjesztett javaslat szerint azoknak, akik a jövőben földet szeretnének vásárolni, be kellene bizonyítaniuk, hogy megfelelő mezőgazdasági végzettséggel rendelkeznek. Legalábbis Jahnátek nagy álma az, hogy akik termőföldet szeretnének művelni, azoknak valódi szakembereknek kellene lenniük, nem pedig hétköznapi spekulánsoknak, akik veszik, de a nyereség reményében azonnal tovább is adják a termőföldet. Sok a bizonytalan tényezőUgyan még csak agrárminisztériumi javaslatról van szó, azonban már ebben is sok a bizonytalanság. A miniszter szerint azok egyszerűbben juthatnak majd termőföldhöz, akik több éves agrárgyakorlattal rendelkeznek. De a gazdának abban a faluban, községben kell laknia, illetve üzemének székelnie, melynek határát bedolgozza, vagyis nem lehetnek egy csallóközi gazda földjei például Léva határában. Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője az agrártárca javaslatával kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakmai felkészültség más országokban is feltétel az aktív gazdálkodáshoz. Az agrártárca ehhez kapcsolódva szintén megjegyezte, hogy az Európai Unió más államaiban is hasonló jogi normák vannak érvényben. Zuzana Gulová, a minisztérium szóvivője elmondta: „A mostani javaslatot részletesen megvitatják majd szakmai körökben is.” Ugyanezt erősítette meg Jahnátek is. A javaslattal mindenképpen foglalkozni kell, hiszen rengeteg tisztázatlan részletet tartalmaz. Az egyik nem is lényegtelen, konkrétan az, hogy milyen lesz az eljárás abban az esetben, ha például közgazdász szeretne nagyobb kiterjedésű földterülethez jutni azzal a szándékkal, hogy azt azonnal továbbadja bérbe egyik ismerősének, aki kiváló mezőgazdász. Közeledik azonban 2014. május 1-je is, és a jelzett dátum egyben azt is jelenti, hogy külföldi érdeklődők is vásárolhatnak szlovákiai mezőgazdasági földeket. „A külhoni befektetőnek most már elegendő lesz 25 évre bérbe venni a kiszemelt földterületet, nem is kell megvennie. Egyszerűen képtelenségnek tartom a most felvetett miniszteri javaslattal kapcsolatban azt is, hogy a cégnek abban a községben kell majd székelnie, melynek határában a tulajdonos megvásárolta a földterületet, illetve ott gazdálkodik” – mondta el lapunknak Simon Zsolt, a Híd alelnöke, korábbi agrárminiszter. Simon mindehhez hozzáfűzte, jó néhány mezőgazdasági üzem van Szlovákiában, amely az ország több régiójának határában gazdálkodik. „Akkor hol is legyen a székhely?” – teszi fel a kérdést az agrártárca egykori vezetője, megkérdőjelezve a szakmai felkészültség, pontosabban az iskolai végzettség fontosságát is. „Az az őstermelő, aki már több évtizede műveli a földet, bizonyára eléggé felkészült szakmai szempontból, mert ismeri a gyakorlati tennivalókat, a mezőgazdaság mindennapjainak igényes körforgását” – hangsúlyozta Simon Zsolt. Az MKP a magyar mintát követnéFarkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdaságpolitikai alelnöke szerint pártja szakmai véleménye, hogy a földvásárlási moratórium jövő évi megszű-nését követő időszakra alaposan fel kell készülni. „Olyan jogszabályokat kell addig érvényre juttatni, amelyek szavatolják Szlovákiában a hazai gazdák tulajdonjogát a hazai termőföldre, megakadályozzák a termőföld elkótyavetyélését, spekulatív áruba bocsátását. Ma ugyan a termőföld döntő többsége hazai magánkezekben van (hivatalosan a termőterület 2%-át birtokolják külföldiek), ami nem azt jelenti, hogy ez tartósan így marad. Éppen ezért kell a magyarországihoz hasonló földtörvényt érvényre juttatni” – vallja Farkas, aki szerint a júniusban meghozott magyar földtörvény az Európai Unió legszigorúbb, legkevésbé nyitott és szabad földtörvénye.Susla Béla