A bérlakások hiányát a városok is megsínylik

„Szlovákiában továbbra is a lakosság széles rétegei által is megfizethető bérlakások hiánya a lakáspolitika legégetőbb problémája” – nyilatkozta Nina Beňová, a Proti prúdu (Árral Szemben) Polgári Társulás képviselője. A 2020-ig szóló aktuális állami lakáspolitikai koncepció szerint mindenkinek saját magának kellene megoldania a lakhatással kapcsolatos problémáit. Beňová szerint azonban nem mindenkinek van pénze arra, hogy saját lakást vegyen, miközben a települések önkormányzata többségéből hiányzik az akarat ahhoz, hogy árban is hozzáférhető bérlakásokat biztosítson.

„1993 után az önkormányzatokat arra kötelezték, hogy a bérlakásokat rendkívül kedvező áron adják el azoknak, akik ez iránt érdeklődést mutattak, és megfeleltek a jogszabályok által támasztott feltételeknek. Emiatt a települések bérlakások nélkül maradtak, újak építésére pedig nem volt pénzük, így mára akut hiány van a bérlakásokból”

– tette hozzá Beňová.

A szociális bérlakások építésében az önkormányzatokat az állam is támogatja. A községi bérlakások beszerzési árához például 25 és 85 százaléknyi összeggel járul hozzá, a lakás nagyságától és típusától függően. Az Állami Lakásfejlesztési Alapon keresztül azonban kedvező kamatozású hiteleket is igényelhetnek lakásvásárlásra. „A gond ott van, hogy a városok és falvak önkormányzatai nem élnek olyan mértékben ezekkel a lehetőségekkel, mint az indokolt lenne” – mondta Beňová.

A közlekedési és építésügyi tárca adatai szerint az elmúlt években nagyjából 1300–1500 lakás építését támogatták évente közpénzekből, miközben Szlovákiában évente átlagosan 15 ezer lakás épül. Bérlakáshoz jutni továbbra sem könnyű, az egyes települések között azonban látványos különbségek lehetnek.

„A tapasztalataink azt mutatják, hogy a várakozási idő pár hónaptól akár több évig is eltarthat. Pozsonyban például egy városi bérlakásra akár 5–7 évet is kell várni”

– mondta Beňová. Szerinte emiatt sokan nem is igénylik a bérlakást, az ezek iránti érdeklődésről szóló statisztika így csalóka lehet, hiszen valójában a jelzettnél is többen igényelnének ilyen lakást, ha az ügyintézés nem tartana ilyen sokáig. A bérlakások hiányát azonban a települések is megérzik. „Emiatt egyre többen fordítanak hátat a nagyobb városoknak. Ugyan továbbra is bejárnak oda dolgozni, az adót azonban már a környező kisebb településeken fizetik” – nyilatkozta Beňová, aki ez utóbbi miatt arra számít, hogy a jövőben változhat a trend, vagyis a városok igyekeznek majd megtartani a lakóikat, így több önkormányzat szánja majd magát rá a bérlakások építésére.

A lakhatási szegénység problémájáról beszélt e heti európai parlamenti (EP) meghallgatásán egyébként a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit is. A luxemburgi szociáldemokrata politikus az EP foglalkoztatási és szociális szakbizottsága előtt rámutatott, hogy noha a kérdés a tagállami hatóságok hatáskörébe tartozik, szerinte az EU pozitív szerepet játszhatna a szociális lakások építését célzó beruházások előmozdításában, vagyis a jövőben akár erre is több uniós forrás juthat.

(mi, TASR, MTI)