A B1-es adóív csapdái

Vállalkozásból származó bevételeknek, a jövedelemadókról szóló törvény 1. bekezdésének 7. paragrafusa szerint a mezőgazdasági, erdészeti vagy vízgazdálkodási vállalkozásból és iparűzésből származó bevételek számítanak. A részvények vagy egyéb tőkerészesedés esetében bevételnek az értékpapírok kamatai vagy a kereskedelmi társaságok nyeresége számít.

A B1-es adóbevallási ív is több részből áll. Az első részben az adóhivatal az adózó személyes adataira kíváncsi, míg a másodikban a törvényes vagy jogi képviselő adatait kell feltüntetnünk. A harmadik és kilencedik részek közötti tételekben az adóalapot számítjuk ki, figyelembe véve az egyes bevételeket, vagyis a munkaviszonyt, a vállalkozást, a részvényekből, a bérbeadásból és az egyéb tevékenységekből származó bevételeket. A tizedik részben számítjuk ki az adót a 13 paragrafus alapján, a tizenegyedikben pedig az utólagos adóbevalláshoz szükséges adatokat tüntetjük fel. A tizenkettedik rész az adózó egyéni megjegyzéseire szolgál. A bevallás részét képezi az ezt igazoló okmány is.

A B1-es adóívek kitöltésénél a leggyakoribb hibának a 106-os, 107-es és a 108-as sorok rossz kitöltése számít. Mindez annak a számlájára írható, hogy gyakran nem vesszük figyelembe a banki kamatok után leírt adót, ami a 100. sorban van feltüntetve. Ha az adózónak a 99. sorban nagyobb adókötelezettsége támad, mint a 100. sorban a bank által lefogott összeg, akkor a 101. sorban a 99. sorban feltüntetett összeget tüntetjük fel. Ellenben ha a 99. sorban alacsonyabb összeg található, mint a 100. sorban a bank által lefogott összeg, akkor a 101. sorban a bank által lefogott összeget tüntetjük fel. Ha ez utóbbi ugyanis magasabb, mint az adókötelezettségünk, akkor ezt úgy veszik, mint ha kifizettük volna az adót.

Természetesen a B1-es adóív kitöltése is rendkívül sok egyéni eltéréssel jár. Ahhoz azonban, hogy képet alkothassunk a kitöltés módjáról, ezúttal is egy példán illusztráljuk az adózást. Ezúttal az elmúlt heti (az Új Szó február 12. számában megjelent) példával kezdjük. János eszerint kőművesként dolgozik egy cégnél 2003. augusztus 31-ig, amit a munkáltatótól kapott igazolással dokumentál. 2003 szeptember 1-jétől azonban vállalkozásba kezdett. Ebből számára 320 040 korona származott. Hogy létrehozhassa, fenntarthassa a vállalkozását, arra összesen 211 290 koronát fordított. Hogy tovább bonyolódjon az adózás, Jánosnak a bankban is volt vállalkozásra fenntartott számlája, és a kamatok után 15 százalékos adót, vagyis pontosan 233 koronát fizetett. Ezen kívül azonban Jánosnak van egy ingatlanja is, amit bérbe adott. Ebből 22 500 koronás bevétele származott, miközben az ezzel összefüggő kiadásokat a bevételek 25 százalékában szabta meg. Az így kiszámított átalány 5625 korona. Emellett azonban János 3 ezer koronát ajándékozott egy speciális általános iskolának is. (mi)