Ha Trónok harca pótlékaként tekint az ember a Netflix Vaják című sorozatára, akkor biztosan csalódni fog. Ha óriási gémerként, és a széria alapjául szolgáló regényfolyam lelkes rajongója, akkor is. Sőt, akkor is, ha amolyan Vaják-szűzként, mindenféle előismeret nélkül vág bele a sorozatba. Most jön azonban a csavar: ennek ellenére a Vaják igenis jó és élvezhető sorozat.
A Vaják nem a Trónok harca utóda
Mivel 2019-ben véget ért a Trónok harca, amelyet nyugodtan nevezhetünk a sorozatgyártás egyik mérföldkövének, így lényegében adta magát a párhuzam – amire a készítők kicsit rá is játszottak –, hogy majd a Vaják lesz az, amely Havas Jonék nyomdokába lép. A történetnek megvan ugyan a maga epikussága ahhoz, hogy a Trónok harca utódjaként lehessen értelmezni, de Sapkowski írása sokkal személyesebb hangvételű, kevesebb szálon fut, és a hatalmi intrikákhoz is jóval kevesebbszer nyúl, mint G. R. R. Martin.
Költségeit nézve a két sorozat első évada szinte egyforma, a Trónok harca mégis sokkal jobban mutat a képernyőn. Sokkal mocskosabb. A Vaját túl steril. Ez leginkább a belső tereknél, főleg a várak folyosóinál, valamint nagytermeinél látszik leginkább. Mintha a magyar kereskedelmi tévékben nagy sikernek örvendő Szulejmán/Szultána sorozatok filléres megoldásait látnánk.
A lengyel Andrzej Sapkowski hőse, Ríviai Geralt egy mesebeli birodalom szörnyvadásza. Ő maga is mutáns, a vajákokat mutációk segítségével tökéletesítik szellemileg és testileg is. A birodalmat járva keresi a pénzt azzal, hogy kikimorákat, strigákat, sárkányokat és más ocsmányságokat öl. Egyetlen szabályt állít fel, hogy nem avatkozik az emberek dolgába, hogy mindig semleges marad, történjen bármi. Ám amikor egy küldetése során a cintrai királylány, Ciri végzetévé válik, fel kell rúgnia minden eddigi szabályát, hogy megmentse a lányt.
Sapkowski az első két kötetet Geralt és Ciri apa-lánya viszonya köré építette. A vajákok a mutáció miatt terméketlenek, így Geralt számára ez teljesen váratlan helyzet, félelmetesebb bármilyen szörnynél. Ezt az állapotot remekül árnyalja Sapkowski, ezen keresztül mutatja be mindkét karaktere jellemfejlődését. Ám a sorozatban a készítők elintézték azzal, hogy a végletekig hangsúlyozták, Ciri Geralt végzete.
Róluk valamiért áthelyeződött a hangsúly Geralt szerelmére, Ciri pótanyjára, Vengerbergi Yenneferre. Félreértés ne essék, ő is fontos része a történetnek, de sem a könyvben, sem pedig a játékban nem kap akkora szerepet, mint a sorozatban. Nem irigyeljük tőle a játékpercet, mert a fiatal Anya Chalotra kiválóan kelti életre a mágust, és az ő háttértörténete is izgalmasra sikeredett, csak éppen az arányokkal van baj. Nem szabadott volna, hogy Yennefer története ennyire a másik két főszereplő kárára menjen. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Vaják mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Na meg az is, hogy teljesen feleslegesen variál az idősíkokkal, aminek következtében azok, akik mindenféle háttérismeret nélkül ülnek le a képernyő elé, bizony jócskán elveszettnek érezhetik magukat.
Mégis érdemes adni a Vajáknak egy esélyt, mert a felsorolt hibái ellenére a nyolc részben megcsillogtatja az erényeit is: remek színészek (Henry Cavill Geralttá lényegülése), nagyszerűen megkoreografált akciójelenetek, és a kezdeti kuszaság ellenére az utolsó rész végére egy kerek egésszé áll össze a történet is. Sőt, a végére megérkezik az epikusság is. A Netflix már az első rész levetítése előtt berendelte a második évadot, ha a készítők kijavítják a felsorolt hibákat, akkor a Vaják, ha nem is a Trónok harca utódja, de egy a saját lábán is megálló, remek fantasy-sorozattá forrhatja ki magát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.