Értékesíto társulások, szövetkezetek kellenek

Kétségtelen, hogy a hazai termesztési és éghajlati viszonyokhoz szorosan kötodo fajtanemesítés és a vele kapcsolatos vetomagforgalmazás az unióba való belépésünket követoen új kihívásoknak néz elébe. Amint azt már többször is jeleztük, a hazai fogyasztói piac igényeit már most is elsosorban a nagy áruházi láncok kínálata határozza meg, s tetszik-nem tetszik, a termeloknek is elsosorban ehhez kell igazodniuk. A kemény piaci elvek érvényesítésének jelei immár a hazai eredetu zöldségfajták nemesítésében is éreztetni kezdik a hatásukat.

- Hiába jobb ízuek, zamatosabbak, frissebbek a hazai viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó nálunk kinemesített és régóta termesztett zöldségfajták, a piac igényei már bennünket, nemesítoket is abba az irányba szorítanak, hogy a hoszszabb ideig tárolható, jobban szállítható keményebb húsú termékeket helyezzük elotérbe, s ennélfogva a mi fogyasztóink által megszokott minoségi követelményekbol az említett feltételeknek engedve szelektáljunk a nemesítés során. Magyarán, fokozatosan alkalmazkodnunk kell a hazai piacot is egyre inkább uraló nyugati cégek kínálatához, ha fenn akarunk maradni az egyre élesebbé váló piaci versenyben – állítja Prityi Katalin, a naszvadi Lestra vetomagnemesíto és –forgalmazó cég vezetoje. A számunkra is megnyíló közös piacokon ez a konkurencia még élesebb lesz, hiszen jövore már vám- és egyéb adminisztratív korlátozások nélkül áramlik majd hozzánk az áru és a termék.

A zöldségek sajátos hazai ízeit a fogyasztók lassan már csak a hobbi szinten termesztett háztáji kertekbol származó termékekbol élvezhetik, aki nagyban és piacra akar termelni, annak be kell állnia a sorba, és az említett követelményeknek megfelelo terméket kell eloállítania.

Sot, egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az unióba való belépésünket követoen várhatóan még ez sem lesz elég az érvényesüléshez. A zöldségtermesztésben érdekelt termeloknek már régebben lehetoségük van arra, hogy termeloi-értékesítoi társulásokat, szövetkezeteket hozzanak létre, amelyek révén nagyobb biztonsággal és hatékonyabban tudnák eladni a termékeiket, lévén, hogy egy nagyobb árutömeg elsosorban kedvezobb pozíciókat teremtene a számukra az értékesítésben, másrészt közös összefogással jobban tudnák befolyásolni a piaci történéseket is. A hazai zöldségpiacon is egyre inkább érvényesül az az elv, hogy a terméket csak kiváló minoségben, a fogyasztók által igényelt fajtákat általában nagyobb mennyiségben garantálva, az igényeknek megfelelo csomagolásban keresik a kereskedok. A több termelo által üzleti alapon létrehozott társaság megfelelo termeloi háttérel a háta mögött jóval magabiztosabban lesz képes megállni a helyét jövore a piacok megnyitásával méginkább élesebbé váló versenyben. A termeloi-értékesíto szövetkezetek (TÉSZ-ek) létrehozását a jelenlegi ágazati támogatási rendszer is segíti, ennek ellenére mégsem szaporodnak gombamódra a különbözo társulások. Az okok vélhetoen több tényezore vezethetok vissza, s ezek között még mindig jelentos szerepet játszik az egymás iránti görcsös bizalmatlanság, a bizonytalanságtól való félelem. Az említett nehézségek ellenére azonban fokozatosan olvadni látszik a jeges bizalmatlanság, a zöldségtermelok és -feldolgozók már egyre több helyen ismerik fel a közös összefogás és fellépés szükségszeruségét. Prityi Katalin vezetésével Naszvadon is megalakították a termeloi-értékesíto társulást, amelynek jelenleg 8 aktív tagja van. A társulás vezetoje bízik abban, hogy a térségben gazdálkodó többi zöldségtermelo is fokozatosan bekapcsolódik a társulás tevékenységébe, mivel egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az élesedo konkurenciaharcban csak a komoly termeloi és értékesíto erovel fellépo szubjektumok maradhatnak fenn a piacon. (l)