Rendkívül súlyos következményei lennének a mezőgazdaságra annak, ha nálunk is megjelenne a száj- és körömfájás. A különösen fertőző vírusos megbetegedést Magyarországon, a szlovák–magyar határ közelében fekvő Kisbajcson regisztrálták, a komáromi járásbeli Csicsó is benne van a 10 km-es védőzónában. Szlovákiában egyelőre nem találtak fertőzött állatokat.
A disznók között terjedő sertéspestis szinte csak gyerekjáték a száj- és körömfájáshoz képest, magyarázták a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) képviselői a pénteki sajtótájékoztatójukon. A betegség a páros ujjú patásokra veszélyes, vagyis szinte valamennyi nagytestű haszonállatra, a szarvasmarhától kezdve a sertésen és a juhon át egészen a kecskékig. Természetesen emellett minden vadon élő páros ujjú patásra is, vagyis veszélyben vannak a szarvasok, a dámvadak, az őzek stb.
A betegség ráadásul feltehetően levegőben is terjed, vagyis akár konkrét közvetítő nélkül a „szél is befújhatja” egy gazdaságba. Szlovákiában, pontosabban Csehszlovákiában mintegy 50 évvel ezelőtt, az 1970-es években regisztrálták utoljára a fertőzést.
Szigorú hazai intézkedések
Az SPPK képviselői szerint a hazai állattenyésztők is tisztában vannak a probléma súlyával, és ugyan a kisbajcsi fertőzés miatt kijelölt védőzónába csak egyetlen marhatelep esik bele a komáromi járásbeli Csicsón, a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban szinte minden tenyésztő szigorú védőintézkedéseket vezetett be, ami azt jelenti, hogy a telepekre csak az állattenyésztők léphetnek be.
A tenyésztőink maximális készültségben vannak, felhívjuk mindenki figyelmét, hogy maximális mértékben tartsa be a védőintézkedéseket
– mondta Andrej Gajdoš, az SPPK elnöke.
Szlovákiában nem találtak fertőzött állatot
Martin Chudý országos főállatorvos megerősítette, hogy Szlovákiában még sehol sem találtak fertőzött állatot. „Az országon belül nem tilos az állatok szállítása sem a vágóhídra, sem a telepek között, kivéve a magyar telep körüli 10 km-es zónát” – mondta a főállatorvos. Nem tilos az állatok exportja sem, habár Lengyelország és Csehország tilalmat rendelt el a szlovákiai behozatalra.
A csehek betiltották a behozatalt, habár erre sem okuk, sem joguk nem lenne, akárcsak a lengyelek. Ezek azonban az ő belső intézkedéseik, amelyek sértik az Európai Bizottság rendelkezéseit
– magyarázta Gajdoš. A két szomszédos ország belső rendelkezései miatt az SPPK az Európai Bizottságnál tesz panaszt.
Kapcsolódó cikkünk
Tönkremenne a hazai állattenyésztés
A betegség hazai terjedése két vállra fektetné a hazai állattenyésztést, állítja Pastorek Sándor, a Tejtermelők Szövetségének elnöke.
Ha a betegség nálunk is megjelenne, akkor merem állítani, hogy a szarvasmarha-állomány helyreállítása lehetetlen lenne. A költségek összehasonlíthatatlanok például a baromfi vagy a sertésállomány megújításával
– magyarázta Pastorek. Napos csibe milliós tételben, malac is százezres tételben kapható, de például borjakat már nem lehet nagy tételben vásárolni.
A kisbajcsi telep tíz kilométeres védőzónájába egy szlovákiai tenyésztelep került: Csicsón a lakszakállasi üszőtelep.
Ott a legszigorúbb intézkedések vannak érvényben, és megtesznek mindent, hogy a betegség ne üthesse fel a fejét
– magyarázta az Új Szónak Pastorek. A betegség ugyanis csak úgy állítható meg, ha leölnek minden állatot azon a telepen, ahol a fertőzés felütötte a fejét. A kisbajcsi telepen 1400 szarvasmarhát kellett leölni a betegség miatt.
A száj- és körömfájás esetében a lappansági idő 14 nap, az állatokat kisbajcson két nappal ezelőtt ölték le, vagyis innét számolják a napokat. A betegség nem jelent meg más magyarországi telepen, így a tenyésztők bíznak abban, hogy Kisbajcson sikerülhet megállítani a járványt.
A betegség egyébként emberre nem veszélyes, viszont az ember is vírushordozó, vagyis terjeszti a betegséget.
Pastorek szerint azonban érdemes lenne inkább 28 napos lappangási idővel számolni, így addig a telepeken várhatóan életben lesznek a szigorú biztonsági intézkedések.
Szlovákia esetében azért is lenne súlyos a betegség elterjedése, mert ma sem vagyunk önellátóak, a szarvasmarha száma pedig évről évre csökken. Tavaly óta 2900-zal, az idei 179 ezerre, amiből 108 ezer fejőstehén. 2024-ben nyers tejből 75 százalékos, sajtokból 60 százalékos, egyéb tejtermékekből pedig 50 százalékos volt az önellátás szintje. A juhállomány a 2010-es 440 ezer darabról tavalyra 277 ezerre csökkent.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.