A gazdák tartanak a veszélytől, de egyelőre nincs jele a száj- és körömfájás terjedésének a Duna mentén

Mint köztudott, a magyarországi Kisbajcson keletkezett fertőzési góc miatt az elmúlt napokban a határátkelőhelyeken folyamatosak voltak az ellenőrzések Pozsonytól egészen Komáromig. Emellett folyamatosan zajlik a 10 kilométeres megfigyelési övezetbe tartozó állattenyésztő gazdaságok vizsgálata. Egyelőre nincs jele a száj- és körömfájás terjedésének, míg a határ túloldalán 1700 állatot öltek le – közölte a Telex portál.

Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) legutóbbi, hétfői adatai szerint ebbe a zónába a március 10-i állás szerint kilenc szarvasmarha-, négy birka-, hat kecske és 18 sertésállomány tartozik. A március 7-e óta folytatott határellenőrzések során 10-éig, vagyis hétfőig 183 gépjárművet ellenőriztek, ám egy esetben sem azonosítottak gyanús vagy veszélyes esetet az oroszvári, a medvei és a komáromi átkelőpontoknál. Jelen állás szerint kedd délután hat óráig folytatják ezeket az ellenőrzéseket.

Milan Dudáš, a komáromi RVPS igazgatója az Új Szónak elmondta, szerinte a gazdák tudatosítják a helyzet komolyságát. 

Tartanak a fertőzéstől, de ez helyénvaló, mivel könnyen fertőző beteségről van szól

– hangsúlyozta. Hozzátette: mindenki megtette a szükséges fertőtlenítő intézkedéseket, s külön figyelnek az állatokkal érintkező emberekre is. Ahol ezt a infrastruktúra lehetővé teszi, zárt terekben tartják az állományokat.

A szakember szerint nehéz megmondani, mennyi esély van arra, hogy a fertőzés átlépje az országhatárt. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kisbajcsi állatállomány felszámolása már folyamatban van. „Ez fertőzési gócpontként lényegében véve már nem jelent olyan nagy problémát. Fertőzőbb betegségről van szó, mint amilyen például az afrikai sertéspestis vagy a madárinfluenza. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kerüljön át a szlovákiai állományokra“ – fejtette ki.

Egyelőre még egy állatnál sem mutatták ki a vírust, de még csak gyanús tüneteket sem tapasztaltak. Így minden jel arra mutat, hogy az illetékes szervek és a tenyésztők kontrollálják a helyzetet – noha az 1-5 napig tartó inkubációs idő miatt nem lehetnek eléggé óvatosak.

Nagyon speciális esetben ráadásul még az is elképzelhető, hogy a szél is átfújhatná a fertőzést a határon. Ezzel szemben a jóval valószínűbb terjedési módokat (pl. fertőző tárgyak vagy állatok) megfelelő kontroll alatt tartják Dudáš szerint.