Zajártalom – a láthatatlan kór

A zaj kellemetlen hatásait nehéz kimutatni, ahogy magát a zajártalmat is nehezebb megállapítani, mint más típusú környezeti ártalmakat. A levegő, a víz vagy a talaj szennyezettségét a kibocsátás után is lehet mérni, szemben a zajjal, ami – ha a forrás megszűnik – szertefoszlik és nem mérhető többé. Ráadásul az emberek toleranciaszintje is eltérő a hangokkal kapcsolatban. Ami egy autóverseny-rajongó számára menynyei dörmögés, az mások számára fülsiketítő zajnak hangzik.

Az egyes zajok intenzitásának mérése megoldható, de az összeadódó zajok hatását vizsgálni igen nehéz, szinte lehetetlen. A káros hatások azonban nem a mérhetőségtől függenek. A zaj koncentrációs és alvási zavarokat okozhat (ki tud figyelni vagy pihenni, ha saját szavait sem érti), ráadásul közérzetünk romlását is előidézheti.

140 decibel a határ

A zajártalommal a munkavédelmi előírások már régóta foglalkoznak. Az 1999-es ISO-szabvány szerint egy 140 decibeles hang már halláskárosodást okozhat. Ha hosszabb ideig tesszük ki hallószervünket az irritációnak, akkor már 110 decibel is okozhat süketséget. Ez egy átlagos éjszakai szórakozóhelyen tapasztalható hangerősséggel egyenlő, vagyis egy szombat esti diszkó már tartós károsodást okozhat, akkor is, ha csak néhány percet tölt valaki a hangfal közelében. Sokan csak legyintenek ezekre az adatokra, de az tény, hogy az elmúlt években a fejlett nyugati országokban gyorsan nő az időskori halláscsökkenéssel küzdők száma. Nyugat-Európában már régóta vizsgálják a köztéri zajt. Németországban az elmúlt másfél évtizedben duplájára nőtt az utak mentén mért zaj. Ezt nemcsak a mérőberendezések, hanem a nagyvárosok lakói is érzékelik. Az uniós országok lakóinak egynegyedét zavarja az autók, motorok, buszok zaja. A forgalmas csomópontok közelében akár 60-70 decibelt is mérnek, amely, ha egész nap „hallgatjuk”, bizonyítottan fáradékonyságot, ingerültséget okoz. Olyan stresszforrás, mely ellen az egyén, hacsak nem tud falura költözni, nem sokat tehet.

A legfontosabb az volna, hogy koncentrációt igénylő tevékenységeink során nyugodt, csendes környezetben lehessünk. Az iskolák és óvodák közelében a zaj nem lehetne 30-35 decibelnél magasabb, hiszen a tanuláshoz, az órákon való odafigyeléshez csendre van szükség. Az ennél magasabb zajszint zavarja és nehezíti a szövegértést. A gyerekeknek, az időseknek és a betegeknek még fontosabb, hogy ne háborgassa a nyugalmukat semmilyen hanghatás. A zajcsökkentésre ma már többféle módszer is létezik. A villamossínek korszerű alapozása csökkenti a járművek kellemetlen hangját, a zajfogó falak pedig a legnagyobb forgalmú utak folytonos zümmögését is képesek elnyelni. Az ára azonban mindkét megoldásnak elég borsos, és felvetődik a kérdés: ki fizeti a csendet? Az unióban egy olcsóbb megoldással rukkoltak elő, ahol a zajszint túl magas volt, ott korlátozták a forgalmat...

Még a magzat is károsodik

Gyakorlatilag az élet minden órájában utoléri az embert: a munkahelyén és pihenése, szórakozása közben egyaránt. A zaj tartós és intenzív hatásának még a viszonylagos védettségben élő magzat is érzi káros hatásait.

A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, mely az emberben kellemetlen érzést okoz. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és vegetatív idegrendszerben. A zaj okozta halláskárosodás létrejöttében a légvezetéses út a döntő; emellett azonban extrém intenzitású zajok esetén a csontvezetéses úttal is számolni kell. A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük.

Rontja az alvás minőségét

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nem csak hallószervi károsodást idézhetnek elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését, valamint a szervezetben az elektrolitok összetételének megváltozását. A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának számát. (CS-L-O-K)

Hozzávetőleges zajszintek dB-ben

1. Levélsusogás 10 dB

2. Óraketyegés 20 dB

3. Halk rádiózás 50 dB

4. Társalgási beszéd 60-70 dB

5. Hangos beszéd 70-85 dB

6. Kiabálás 80-100 dB

7. Zongora 60-95 dB

8. Nyomdai szedőgép 95 dB

9. Faipari marógép 95-103 dB

10. Légkalapács 105 dB

11. Légköszörű 115-116 dB

12. Kézi köszörű 104-116 dB

13. Négymotoros repülő

3 m távolságból 135-140 dB

15. Fájdalomküszöb 130 dB

Tudta?

A hang hullámként terjed, vezető közege lehet szilárd, folyékony vagy gáznemű. Levegőben a hang egy másodperc alatt 331 méteres utat tesz meg.

Az emberi fül húsz és húszezer Hz (Herz) közötti frekvenciát képes érzékelni. Infrahangnak nevezzük a húsz Hz-nél kisebb, ultrahangnak a húszezer Hz-nél nagyobb frekvenciájú hangokat.

A magas hangok frekvenciája nagy, a mélyeké kicsi.

A denevér ultrahangot bocsát ki, érzékeli a visszaverődő visszhangot, így éjszaka is képes tájékozódni.

Az ultrahang alkalmas tárgyak bemérésére, helyzetük pontos meghatározására. Vizsgálati eszközként segít betekinteni az emberi test belsejébe, a különféle szövetek ugyanis másként verik vissza a hanghullámokat. A visszhangot elektromos impulzusokká alakítva az adott szerv képe megjeleníthető a képernyőn.

Mi a fülzúgás?

A jelenség pontos oka nem ismert, de az biztos, hogy a fülzúgás nem a külvilágból, hanem magából a fülből ered, gyakran halláscsökkenéssel jár. Tünetként a hallószervet érintő bármilyen betegséghez társulhat, mint a fertőzések, a hallójárat, illetve a fülkürt elzáródása, otoszklerózis, Maniére-betegség. Kiválthatják még a belső fül károsodását okozó gyógyszerek (aszpirin, némelyik antibiotikum, robbanásszerű hangok, egyéb belgyógyászati elváltozások. Kezelése nem megoldott. Egyes esetekben segíthet az erőteljes értágítás. Van, akinél a halk háttérzene hallgatása enyhíti a tüneteket, de vannak olyan hallókészülékek is, amelyek hangok kibocsátásával fedik el a kellemetlen fülzúgást.