Virágzó gyümölcsfák bűne?

A borús, hideg esős hónapokban folyton arra vártunk, hogy langyos szellővel, kék éggel, hajnalban éneklő rigókkal és virágzó gyümölcsfákkal végre beköszöntsön a tavasz. Ám alighogy megérkezik, sokaknak begyullad a szeme, és annyira könnyezik, hogy alig lát, folyik, eldugul és kisebesedik az orra, tüsszentési rohamok kínozzák. Ez az allergia.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az allergiás betegségek száma egyre nő, hiszen bármi okozhat allergiát, többnyire azonban idegen fehérje vagy növényi eredetű anyag áll a háttérben. A környezetben leggyakrabban előforduló allergének: füvek, virágok és fák pollenje, állati szőr és toll. Az allergiát kiváltó anyagokat ajánlatos allergiateszttel kiszűrni, hogy könnyebb legyen elkerülni őket.

A HAJLAM ÖRÖKLŐDIK

Azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülő allergiás, a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz (szenzibilizálódáshoz) idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem jelentkeznek a tünetek, csak később. Hogy mikor? Az nagyon változó, van rá példa, hogy valaki egyfajta ételből csak egyszer fogyasztott és már a második alkalommal súlyos tünetei vannak, de igen gyakori az is, hogy valaki 30-40-50 éven keresztül szívja be panaszmentesen a pollennel teli levegőt, de allergiája csak felnőtt korában jelentkezik. Kezdetben a szervezet csak egyféle allergénre válik érzékennyé (monoallergia), később azonban egyre több anyag vált ki túlérzékenységet (poliallergia).

A LEGFŐBB BŰNÖSÖK

Legveszélyesebbek azok az allergének, amelyek belégzés útján jutnak az orrba vagy a hörgőkbe. Ezeket nem tudjuk elkerülni, csak a szervezetünket érő terhelést csökkenthetjük.

Ilyen, ún. inhalatív allergének a háziporatka által kiválasztott anyagok, egyes állatok szőre (macska, kutya, tengerimalac, ló), a penészgombák, illetve a a virágpor (pollen). Egy adott növényfaj pollenje csak a faj virágzásakor van jelen nagy mennyiségben a levegőben.

Nálunk a pollenszezont három főbb szakaszra lehet osztani. Az első, tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustól nyár közepéig tart, ekkor a füvek és néhány gyomnövény okoz panaszokat, a harmadik pedig a július végétől őszig tartó szakasz, amikor a parlagfű, az üröm és a libatopfélék szórják pollenjüket. A növények allergológiai jelentősége attól függ, hogy mennyire elterjedtek, menynyi pollent termelnek és hogy a pollenjük mennyire allergén, azaz milyen gyakran és milyen erősségű tüneteket váltanak ki. A barkás, szélbeporzású fáktól és az októberig panaszokat okozó parlagfűig az allergizáló növények szezonjai egymást érik. Azoknak a virágporra érzékenyeknek, akik számos fajra reagálnak, akár februártól október végéig is lehetnek tüneteik. Az egyik legagreszszívabb és legtöbb panaszt okozó növény a parlagfű.

VILÁGHÁBORÚS „AJÁNDÉK“

A parlagfüvet az I. világháború alatt hozták át Észak-Amerikából. Kevés idő telt el, és megszokta az éghajlatot, megtelepedett nálunk. Amikor a klíma elfogadhatóvá vált számára, semmi sem tudta útját állni. Bár talajban az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli, minden más területen is jól megél. Igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási képessége révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könynyen kerekedik felül más növényeken. Igénytelenségére jellemző - a parlagfű név is ebből származik - leggyakoribb szaporodási helye. Az elhanyagolt parlagterületek és a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, stb. megbolygatott talajú területein is bőségesen fordul elő. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amelyen évekig csak a parlagfű tenyészik, és ez idő alatt a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás lehetőségét. Az elhagyott, nem művelt kultúrtalajokon is uralkodni képes a faj, ha a megelőző években lehetővé tették számára, hogy sokmilliós magtermését megérlelje és elszórja.

Mivel enyhíthetjük a panaszokat?

Ligetszépeolaj: sok esszenciális zsírsavat tartalmaz, mely elősegíti a szervezetben a gyulladásgátló anyagok képződését.

A szénanátha tüneteit csökkenti különböző stimulálóanyagok fogyasztása, ilyen pl. a hagyma, fokhagyma, torma, mustár, zsázsa, méz és almaecet.

Fogyasszunk rendszeresen savanyú káposztát, joghurtot is, hogy elősegítsük a bélbaktériumok működését és az immunrendszer erősítését.

A körömvirág és cickafark megnyugtatja a bélnyálkahártyát és ezzel csökkenti az allergizáló anyagok felszívódási esélyét.

Napi 1-2 pohár frissen préselt bio-sárgarépalé elegendő béta-karotint tartalmaz a nyálkahártya fokozottabb védelméhez.

Mit tehetünk még?

Ne tartsunk a lakásban allergizáló háziállatot. Csak a teknősbéka és a kígyó jöhet számítása. Figyelem: a halak tápláléka szintén túlérzékenységet válthat ki.

Tüntesse el a lakásból a függönyöket, drapériákat, vagy legalábbis gyakran mossa őket.

Az atkák milliói élnek a szőnyegben és a matracban. A szőnyeget inkább távolítsa el, vagy gyakran tisztítsa. Vásároljon allergiásoknak szánt matracot és gyakran porszívózza ki.

A tollat száműzze a lakásból. Ma már elég nagy a választék a speciális takaróból.

A beteg szobájába helyezzen légtisztítót. Tudatosítsa: amint kinyitja az ablakot vagy az ajtót, a tiszta levegő összekeveredik a szennyezettel. A legnagyobb pollenkoncentáció idején ne szellőztessen.