Vigyázat, kullancsveszély!

A tavaszi esők, a nedves, harmatos lombok és a tavaszias meleg különösen kedvez a rovar szaporodásának, a sokasodó lárvákból kikelve rövid idő alatt újabb és újabb élősködőgeneráció széled szét környezetünkben. A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megtelepedő várszívó hang- és szaginger hatására ejti rá magát „áldozatára“, majd a ruhán vagy a bőrön továbbmászva megkeresi a legmegfelelőbb helyet és megkezdi a táplálkozást.

Bár a világszerte kb. 300 betegséget terjesztő kullancsok által hordozott fertőzéseknek csak töredékük veszélyes az emberre, az a kevés igen súlyos következményeket, akár halált is okozhat az állat fertőzöttsége esetén. A betegség kialakulása passzív vagy aktív védőoltással megelőzhető.

A passzív oltás a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Hatása csak 70% körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. Ennél hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. A tartós védettség eléréséhez aktív, 3 oltásból álló alapimmunizálás, illetve háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot már a hideg évszakban ajánlott elkezdeni, hogy március-áprilisra megfelelő védettséggel rendelkezzünk. Az első oltás után néhány nappal már jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből, amelyek mennyisége az oltás ismétlésével tovább növekedik. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe, szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzésnek van klinikai következménye.

A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú, alig viszkető, fájdalmatlan bőrpír, az ún. Lyme-folt. A betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, de megjelenésekor is elkerülheti figyelmünket, mert lehet egészen halvány is. A kezdeti tüneteket fejfájás, láz, fáradtság, szívizomgyulladás, idegrendszeri elváltozások és ízületi és izomfájdalom követheti.

Kezdeti stádiumban a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért fontos, hogy kellő időben orvoshoz forduljunk. A kezeletlen vagy nem megfelelő módon kezelt fertőzésekhez már késői szövődmények is társulhatnak. Jelenleg még nem áll rendelkezésre oltóanyag, így a kullancsok csípésének elkerülése jelenti a megelőzést.

A betegségek kialakulása leginkább a kullancscsípés megakadályozásával kerülhető el. Ezek az ízeltlábúak igen jól alkalmazkodtak a környezetükhöz, így irtásuk rendkívül nehéz feladat.

Az említett védőoltások mellett a csípések ellen rovarriasztó szerekkel is védekezhetünk, ha pedig mégis a bőrbe fúródott az élősködő, fontos az állatot minél előbb eltávolítani.

A parazita eltávolítás módjára nincs egyértelműen jó módszer. Van, aki a „csavarásos” van, aki a csipeszes verzióra esküszik. A lényeg, hogy ne nyomjuk össze a rovar potrohát, így nem fecskendezzük magunkba annak tartalmát. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes szakemberre (orvosra) bízni az eltávolítást! (t)

Jó tanácsok

1. Természetjáráskor legyünk körültekintőek: kerüljük a sűrű bozótokat, aljnövényzetet. Lehetőleg húzzunk hosszúnadrágot és hoszszú ujjú felsőrészt.

2. A hosszú hajat fonjuk be, tűzzük fel, viseljünk vászonsapkát.

3. A kerti munkát befejezve vagy természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan a hajlatokat és a deréktájat, ahova a kullancsok előszeretettel befúrják magukat.

4. Kullancsriasztó szer vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatoljon a termékért.