Veszélyes kórokozó a gyomorban

Kiválthatja a fokozódó sósavtermelés vagy a csökkent védekező funkció. Ez utóbbiban játszik szerepet a Helicobacter pylori. Ez a különleges baktérium a gyomor falának védőrétegében el tud szaporodni, mikrosérüléseket, hámhiányt okozva. Gyomor-, illetve nyombélfekélyre savcsökkentő gyógyszert, és ha igazolt a baktériumfertőzés, akkor antibiotikumot kap a beteg. Ez a hármas terápia hatékonyan gyógyítja a betegséget, és a kórokozó kiirtásával megelőzhető a fekély kiújulása.

A pontos diagnózishoz endoszkópiát végeznek. A szövetmintából megállapítható a Helicobacter pylori jelenléte. Ugyancsak kimutatható vérvizsgálattal, illetve kilégzéses teszttel. Ez utóbbi kíméletesebb. Gyomorpanasz esetén mégis indokolt az endoszkópos vizsgálat, mert a hosszabb ideje fennálló gyomorfekélyből rák alakulhat ki, ezért szövetmintát kell venni. A nyombélfekély gyakoribb megbetegedés, de nem lesz belőle rosszindulatú elváltozás.

Figyelmeztető jelek

A Helicobacter pylori csak az egyik, de nem egyetlen oka a fekély kialakulásának. Minden második ember gyomrában jelen van, mégsem idéz elő tüneteket. A fertőzöttek tíz-tizenöt százalékában azonban fekély alakulhat ki a gyomorban vagy a nyombélben. A betegség férfiaknál négyszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Nyombélfekélyre gyanakodhatunk, ha éhgyomorra éles, szúró fájdalom jelentkezik, amely étkezéskor csökken, majd két-három óra múlva ismét erősödik. A gyomorfekély inkább táplálkozás után okoz panaszokat: gyomortáji nyomás- és teltségérzetet, puffadást, hányingert. Mai ismereteink szerint a fekély kialakulásában sokféle kór játszik szerepet.

Régebben a fekélybetegek nagy részét megoperálták, a vegetatív idegrendszer savtermelő sejtjeinek beidegzését szüntették meg. Ma már ritkán végeznek ilyen beavatkozást. Műtétre akkor van szükség, ha szövődmény, gyomorvérzés, perforáció, rákos elváltozás keletkezik. A ráknak nem feltétlenül előzménye a fekély, de a kezeletlen gyomorfekély idővel rosszindulatúvá válhat. A fekély kezelése korszerű savcsökkentő szerekkel, proton-pumpagátlókkal történik. Fontos betartani az életmódra vonatkozó tanácsokat. A mielőbbi gyógyulást elősegíti a rendszeres, szélsőségektől mentes – nem forró, nem túl hideg, kevés zsírt, sót, fűszert tartalmazó – étel, a dohányzás és az alkohol elhagyása.

Őröl és aprít

A gyomor nagyjából egy liter űrtartalmú, bab alakú, izmos szerv. A nyelőcsövön ide érkezik a táplálék. Belső falának nyálkahártyasejtjei három fontos anyagot termelnek: nyálkát, sósavat és a fehérjéket bontó enzim, a pepszin előanyagát. A nyálka bevonja a gyomor belső felszínét, így megvédi a sósav és az emésztőenzimek okozta károsodástól. A gyomor ritmikusan összehúzódva átgyúrja, fölaprítja és összekeveri a táplálékot a gyomornedvekkel, majd továbbítja a vékonybél első szakaszába, a nyombélbe. Itt újabb emésztőenzimek, a hasnyálmirigy váladéka és az epe bontja tovább a táplálékot, elősegítve a tápanyagok felszívódását, amely a belekben folytatódik.

Mivel az izomtevékenység és gyomornedvek elválasztása szoros kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel, a gyomrot a „lélek tükrének” is nevezik. Ezért panaszok esetén érdeme felkutatni a lehetséges pszichés okokat.

A baktérium története

Két ausztrál kutató orvosi Nobel-díjat kapott a gyomorban megtelepedő kórokozó, a Helicobacter pylori és a gyomorfekély közötti kapcsolat felfedezéséért. Fordulatokban gazdag történet végére tett pontot a rangos szakmai elismerés. Példájuk azt bizonyítja, hogy a tudományos újdonságok elfogadtatása nem könnyű, de nem is lehetetlen.

Új baktériumfaj

Száz betegből származó szövetmintát gyűjtöttek össze. Ezek egy részéből sikerült kitenyészteni egy addig ismeretlen baktériumfajt, amelyet Helicobacter pylorinak neveztek el. Érdemes megemlíteni, hogy a spirális alakú kórokozót és szerepét a gyomorbántalmak kialakulásában már 1899-ben felvetette Walery Jaworsky professzor, de eredményeit lengyelül publikálta, ezért hamar feledésbe merültek. Marshall és Warren felfedezését nem fogadta kitörő örömmel a tudományos közvélemény. Az orvostársadalom a tankönyvekben leírtakhoz ragaszkodott. E szerint a gyomor savas közegében nem él meg kórokozó. A fekélyt a stressz, a rendszertelen életmód és a túl fűszeres ételek okozzák. A két ausztrál kutató egy évtizeden át bizonygatta igazát. Végül dr. Marshall csattanós kísérletre szánta el magát. Lenyelt egy csészényi Helicobacter pylorit. Gyomorhurutot kapott, és szervezetében kimutatható volt a kórokozó. A gyomorfekélyek nyolcvan, a nyombélfekélyek kilencven százalékában kimutatható a Helicobacter pylori.

Marshall és Warren felfedezése egyben a betegség kezeléséhez is kulcsot adott. Korábban a gyomor- és nyombélfekélyt a gyomorsavtermelés gátlásával gyógyították, de a panaszok időről időre kiújultak. Baktériumok ellen viszont rendelkezünk hatékony gyógyszerrel, tehát antibiotikumot kell alkalmazni.

Tudta?

Száz ember közül kettő fekélybeteg lesz.

A kis kiterjedésű, felületes fekély néhány héten belül magától meggyógyulhat, megfelelő kezelés nélkül azonban néhány hónapon vagy éven belül kiújul.

A Helicobacter pylori 2-3 mikrométer hosszú, átmérője 0,5-1 mikrométer. Általában 1-7 fejvégű ostora van, ez segíti a mozgásban. Számos enzim termelésére képes, ezek közül az ureáz játszik szerepet a fekély kialakulásában. Ez teszi lehetővé, hogy a gyomor savas közegétől védve, a nyálkarétegen belül telepet alkothasson.

A kórokozó emberről emberre terjed, általában a korai gyermekkorban történik meg a fertőzés.

A baktérium jelenléte három-ötszörösére növeli a gyomorrák kockázatát.

A Helicobacter pylori sikeres kiirtása a fekély végleges gyógyulását ígéri.

Az újrafertőződés esélye a fejlett országokban 1-3 százalék.