Vérszegénység ellen vasat

Hiánya vérszegénységet, fáradékonyságot, étvágytalanságot, hajhullást okoz, de más, kezdetben alig észlelhető idegrendszeri zavarokat is előidézhet. Gyakran vashiány áll a romló koncentrálóképesség hátterében.

A vashiány különösen veszélyes csecsemő- és kisgyermekkorban, mert az idegrendszert a fejlődési időszakban érheti helyreállíthatatlan károsodás. Kutatási eredmények szerint számos esetben a tehéntej korai fogyasztása következtében alakul ki súlyos vashiány. A tehéntej ugyanis lényegesen kevesebbet tartalmaz ebből a nyomelemből, mint az anyatej, és ez a kevés sem szívódik fel. Ráadásul bélgyulladást okozhat, így tovább csökkenti a vas hasznosulásának lehetőségét. Ásványianyag-, vitamin- és energiatartalma jóval elmarad az anyatejétől, viszont nátrium- és fehérjetartalma magasabb a szükségesnél, ami megterheli a csecsemő veséjét. A szakértők azt ajánlják, hogy egyéves korig semmiképpen se adjunk tehéntejet a kisgyereknek. Sokan ezt a határt kétéves korig tolják ki. Krónikus kimerültség, koncentrációs zavarok esetén felnőttkorban már ritkán gyanakodnak vashiányra. Aki fáradt, iszik még egy kávét, ha szétszórt, vagy csökken a teljesítménye, inkább az időjárási frontra gyanakszik. Sokan csak többheti gyötrődés után szánják rá magukat orvosi vizsgálatra, amelyen egy vérvétel után kiderül, hogy nem a frontok a hibásak.

Az egészséges felnőtt férfi vasszükséglete naponta 15 mg. Nőknek a menstruáció ideje alatt ennek a duplája. Terhes és szoptató anyáknak, valamint sportolóknak 50 mg. Bizonyos kóros állapotokban megnő a szervezet vasszükséglete. Műtét és vérzéssel járó betegségek ugyancsak fokozzák a szervezet szükségletét.

A táplálékban bőven található vasak jelentős része nem szívódik fel. Az a nézet, miszerint az állati eredetű táplálékban, például a húsban lévő vas hasznosul, míg a növényi eredetű nem, kissé idejét múlta. A mák és a csalán vastartalma ugyanis elég jól felszívódik, bár tény, hogy a legnagyobb mértékben a vörös húsokban, véres húskészítményekben lévő vas szívódik fel. Hasznosulását elősegíti a réz, a kobalt, a mangán, valamint a B-vitamin-csoport tagjai és a C-vitamin. A búzakorpa, a tejfehérjék, a kávé és a fekete tea viszont csökkentik a felszívódását.

Népszerű tévhitek

Sokan hiszik, hogy a spenót magas vastartalmának köszönhetően a vérszegénység egyik legjobb természetes gyógyszere. Ez félig igaz, mert a spenótban valóban sok vas található, de szinte semmi sem szívódik fel belőle. A másik tévhit, hogy az almába néhány órára vasszögeket kell dugni, és ily módon az alma „vasbombává” válik. Ötletnek nem rossz, de az almában lévő szerves savak nem tudnak annyi vasat kivonni, hogy az hasznosuljon.

Források

A húsfélék és belsőségek (szív, máj, vese) mellett jelentős mennyiségű vasat tartalmaz a tojás sárgája, a nyers kagyló. A növények közül a csalán, az ánizs, az őszibarack, az erdei szamóca, a mák, a dió, a bab, a spárga, a zabpehely alkalmas arra, hogy rendszeres fogyasztásukkal feltöltsük szervezetünk vasraktárait.