TUDTA?

Az egerek, nyulak, patkányok és kutyák a „rutinvizsgálatok” során sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve, mint azt eddig feltételezték – állapították meg amerikai kutatók. Egy egérnél már az a tény, hogy valaki kézbe veszi és felemeli őket, jelentős stresszhormonszint-emelkedéssel jár, pulzusuk vágtatni kezd, vérnyomásuk emelkedik. A tünetek egy óra elteltével is érzékelhetők. Az olyan „rutinszerű beavatkozások” pedig, mint a vérvétel vagy a gyomorszondán keresztül történő kényszertáplálás, pánikreakciót okoz. A következmény: csökken az állatok immunitása. Mindez a tulajdonképpeni kísérlet előtt lezajlik. Dr. Jonathan Balcombe etológus arra következtet mindebből, hogy nem létezik „humánus állatkísérlet”, ráadásul az állatok reakciói meghamisíthatják a kísérleti eredményeket.

A kolloid ezüst megöli a gombákat

Az ezüst kolloid formában erős antibiotikus hatásúnak bizonyult. Ezért a különféle ezüstkészítményeket fertőtlenítő, tartósítószerként és gyógyszerként egyaránt alkalmazzák. A folyadékban jelen lévő néhány ezüst-ion is komoly baktériumölő tulajdonsággal bír. Az utóbbi években egyre gyakrabban kínálnak kolloid ezüstöt étrendi kiegészítőként, fertőtlenítőként, természetes antibiotikumként, valamint candidafertőzés ellen. Az oldat elektromos úton állítható elő: az ezüstelektródákról mikroszkopikus méretű ezüst-ionok válnak le és desztillált vízben oldódnak. Ajánlott töménysége 5 ppm. Ez oly csekély mennyiség, amely toxikológiai szempontból veszélytelen. Magasabb koncentrációban az ezüst veszélyessé válhat a bélflóra egyensúlyára. Ajánlott adagolás: hét napig napi 1-2 teáskanál, utána a dózis napi egykanálnyira csökkenthető. Ez a fenntartó adag hosszabb ideig fogyasztható.

A cink megmentheti szemünk fényét

A retinitis pigmentosa (a szemfenéki látóideghártya gyulladása) gyógyszerét keresve a Dartmouth-Hitchcock Medical Center kutatói érdekes felfedezést tettek: cink adagolásával egyes esetekben megállítható a vaksághoz vezető folyamat.

A rhodopszin nevű fehérje a fényreceptor szerepét játssza a látásban. Veleszületett hajlam esetén ez a fehérje károsodik, aminek hatására az ideghártya sejtjei pusztulni kezdenek, ami vaksághoz vezet. A cink képes fékezni, gátolni ezt a folyamatot.

A rhodopszin sok más fehérjéhez hasonlít, amelyek fontos szerepet játszanak az idegek degeneratív betegségeiben, amelyek a látást, hallást, tapintást, szaglást érintik. A kutatók szerint tehát számos betegség kezelésében nyújthat értékes segítséget a cink.

A napfény gyógyítja a bőrrákot?

A napfény jótékony hatású lehet bőrrák esetén. Ez meghökkentően hangzik, de két, egymástól független tanulmány is ezt látszik igazolni. A kutatók abból indulnak ki, hogy a napozás hatására termelődő D-vitamin jelentős rákellenes hatást fejthet ki. Ez azért érdekes, mert eddig úgy tudtuk, hogy a túlzott napozás bőrrákot okoz. A svéd Karolinska Intézet 3000 nyirokdaganatos és egészséges személyeken igazolta, hogy a napfény ibolyántúli sugarai 30-40%-kal képesek csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát. Az University of New Mexico kutatói szerint pedig a rosszindulatú melanómában szenvedő páciensek túlélési esélyei jobbak, ha hosszabb ideig tartózkodnak a napon. A szakértők lehetségesnek tartják, hogy azok a rákbetegek, akik sokat napoznak, kevésbé agresszív daganatok kialakulására hajlamosak. (term)