Tőlünk is függ, hogyan éljük túl a nyarat

Kezdjük azzal a felkészülést, hogy este, amikor lehűl a levegő, kiszellőztetjük az egész lakást. Csináljunk huzatot, mert enélkül a meleg levegő nem távozik, a hidegebb pedig nem jut a lakásba. Ha a nyitott ajtó sem segít, kapcsoljuk be a ventilátort. Próbáljunk az ablakra nedves lepedőt akasztani, kellemesen hűs levegőt biztosít. Mindenféle testmozgást reggel 7 óránál korábbra tervezzünk. Fontos, hogy nyáron könnyű, szellős, gumi és öv nélküli ruhát viseljünk. A szín sem lényegtelen – a meleg érzést a világos színek enyhítik, de főleg a természetes anyagok, mint a 100 százalékos pamut vagy len. A műanyag semmiképpen sem ajánlott, mert fékezi az izzadság párolgását. Igyekezzünk árnyékban maradni, kerüljük a rossz levegőjű, nem szellőztetett helyiségeket. Lehetőség szerint napközben langyos vízzel frissítsük fel magunkat. Az arc és a csukló hűtése nagy hőségben felbecsülhetetlen. Ha lehetséges, este főzzünk, rövid ideig hőkezeljük az ételt, hogy ne emelkedjen a hőmérséklet. A nagy melegben a zöldséges, sajtos tésztasaláta jobban esik, mint a sült sertésborda káposztával. A sütést csökkentsük a minimumra.

Folyadékpótlás

Minél melegebb van, annál több folyadékot igényel a szervezet. Óránként két deci elfogyasztása az alap. Öntsük flakonba a vizet, hogy lássuk, mennyit ittunk meg. A nagy hőségben 10 kilóra 4 dl folyadékot kell számítani, ami egy 70 kilós ember esetében naponta 2,8 litert jelent. Ha testi munkát végzünk, vagy túlságosan izzadunk, még több vízre van szükségünk. Igyekezzünk akkor inni, amikor még nem érzünk szomjúságot. A szomjúságérzet az első jele annak, hogy a test dehidratált, és megváltozott a vér összetétele. Folyadékhiányról tanúskodik a száraz száj, a fejfájás, a levertség, az összpontosítási képtelenség, az ingerlékenység, a kézremegés, a heves szívdobogás. Mindenkinél másképpen mutatkozik meg a folyadékhiány. A sötét, bűzös vizeleten kívül az étvágytalanság és a székrekedés is a folyadékhiányt jelzi. Ebben az esetben már nem csak a víz hiányzik a szervezetből. A folyadékpótlás alapja az ásványi anyagokkal dúsított tiszta ivóvíz. Ha nem ízlik, tegyünk bele néhány szelet gyümölcsöt, de ügyeljünk a cukormennyiségre. Az édesített italok nem oltják a szomjat, miközben támogatják a szervezet dehidratációját, akárcsak a kinint, alkoholt és koffeint tartalmazó italok. Nyáron ezeket ajánlatos kerülni. Inkább a langyos italt válasszuk. Legjobban a szoba-hőmérsékletű italok hidratálnak. Ne igyunk gyorsan, lenyelés előtt a szánkban melegítsük fel az italt.

Gyerekek, felnőttek és a víz

A gyerek szomjúságérzete még fejletlen. Az ingerlékenység, a levertség és a száraz száj azonban egyértelműen arra vall, hogy kevés a szervezetben a folyadék. Ez az anyatejjel táplált gyerekekre is vonatkozik. „A gyermek vízszükséglete a kortól és a testsúlytól függ. Az újszülöttnél kilogrammonként 60-100 ml folyadékot kell számítani, a csecsemőnél 120 ml-t, az óvodáskorú gyereknék 100 ml-t, az iskoláskorú gyereknél 70 ml-t, később 24 óra alatt kilogrammonként 50 ml-t kellene meginniuk” – ajánlja dr. Jana Hamade.

A folyadékpótlás rendkívül fontos a szenioroknak is. Szervezetük kevesebb folyadékot tartalmaz, a szervek lassabban dolgoznak és nem képesek a salakanyagokkal együtt a folyadékot is kiválasztani. A vér gyorsabban sűrűsödik, és fennáll a vérrögképződés veszélye. A napi folyadékmennyiséget egyenletesen szét kell osztani egész napra. Amikor ásványvizet vásárolunk, nézzük meg, mennyi nátriumot tartalmaz. Ha túl sok van a szervezetben, magas vérnyomást okoz és megterheli a vesét, mert visszatartja a folyadékot és duzzanatot okozhat. Idősebb korban fontos a vitaminpótlás is, amit italokkal valósíthatunk meg. Az iparilag gyártott dzsúszok és italok azonban nem ajánlottak, mert sok cukrot tartalmaznak, jobbak a frissen sajtolt, 1:1 arányban vízzel hígított gyümölcslevek.

Folyadék a tányéron

A fokozott izzadással nemcsak folyadékot, hanem ásványi anyagokat is veszítünk. Nyáron az étel legyen könnyen emészthető, alacsony kalóriaértékű, mert a szervezetnek nem kell annyi hőt termelnie, mint télen. Korlátozzuk a hús és a hőkezelt sajtok fogyasztását. A grillezés jobb választás. Soha ne vásároljunk előre fűszerezett húst, mert az ízesítés elfedheti az esetleges fertőzést. Felejtsük el a majonézt és a friss tojásból k é s z ü l t termékeket, hacsak nem otthon készültek. Ne vásároljunk félkészárut és iparilag előállított élelmiszert. Feleslegesen megterheli a szervezetet, és víz nélkül nem emésztődik meg. Az ételek rejtett sótartalma több folyadékot igényel, gondoljunk erre, de ne csak ebéd után. Fogyasszunk sok folyadékot tartalmazó ételeket, mint például friss zöldséget és gyümölcsöt. Kitűnő a dinnye és az uborka. Nyáron a test számára a leves az alap. Tele van ásványi anyaggal és tápanyaggal. Kipróbálhatjuk a gyümölcslevest, amit hidegen fogyasszunk.

Éjszaka ne legyen 24 C-foknál több

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja, hogy napközben beltérben 32 °C alatt legyen a hőmérséklet, éjszaka ne haladja meg a 24 C-fokot. A hőszabályozás különösen fontos, ha a családban gyermek, 65 év feletti személy vagy krónikus beteg van. „Meg kell akadályozni, hogy a lakások és a munkahelyek túlhevüljenek. Kapcsoljunk ki minél több elektromos berendezést, mert hőt áraszthatnak. Lehetőség szerint a mesterséges világítást is kacsoljuk ki” – mondja Milada Eštóková, a Közegészségügyi Hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője. A külső redőnyök sokkal hatásosabbak, mint a belsők. Napközben ne nyissunk ablakot. Ha szükséges, kapcsoljuk be a ventilátort, de ne legyen senkinek a közelében. Ha hosszabb ideig éri az arcot a levegőáramlat, arcidegbénulást, szem-, fül- és arcüreggyulladást, továbbá fogfájást okozhat. A WHO ismételten figyelmeztet arra, hogy 35 °C felett a ventilátor már nem tudja megakadályozni a hőség okozta egészségi szövődmények kialakulását. Ha bekapcsoljuk a légkondicionálót, az ablakokat és ajtókat zárjuk be. A készüléket rendszeresen tisztítsuk és fertőtlenítsük. Ha hidegből melegbe megyünk, úgynevezett hősokk alakulhat ki, ami legyengíti a szervezetet. A légkondicionálót úgy állítsuk be, hogy a belső és külső hőmérséklet között ne legyen 5-7 foknál nagyobb a különbség. Jó, ha 10-15 perccel a lakásból való távozás után kikapcsoljuk a klímaberendezést, ezzel felkészítjük a szív- és érrendszert a kinti nagy melegre.